Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 3. szám - Araczki László: Egy eszménykép színváltozásai (A Petőfi-kép módosulása a költő szülőházának vendégkönyvi bejegyzései alapján)
„Sebesült katonák itt voltak. Hogy hízik a hon baján Megsiratnád bús könnyűvel Mért születtél e hazán! Dömsödi B. Lajos” 1915. XII. 29. Farkas Imre Gerspán Sándor Hlavács Pál Takács György” „Székely Sándomé itt járt erdélyi menekült. 1916. II. 4-én” „Itt e nemzeti kegyeletes helyen a világháború idején imádkoztam dicső költőnk előtt fegyvereink győzelméért s hazánk jövő boldogságáért. 1916. szeptember 5. Isten áldd meg a magyart! Willner Manó néptanító „Megkerestelek e háborús időben, amikor nem a nemzet érzése nyilatkozik meg. Nehéz az élet. Vájjon miért haltál meg, hisz ez nem szabadság, amiért halnotok kellett: a polgár idegen érdekekért parancsszóra harcol. Gödöllőn is él emléked. Presler Kálmán” 1917. április „1918. szept. 27-én Nyomoróczy Miklós pozsonyi kath. főgimn. tanár közel, miniszteri biztos A Petőfi-házban Ihletett lélekkel léptem pátriádba Nagy Petőfi Sándor! Azt hittem, Istentől mindennel megáldva — Mint zarándok — vándor Itt egy igaz, lelkes magyar falut látok! ... Mennyire csalódtam! Nem magyar szó cseng itt. Promedálon tótok Lépkednek nyomodban, De nem nagy és nemes példádon hevülve „Alfölded” sík terén Most is tót erkölcsben és szokásban élve .. . Magyarország tengerén Nebánts-tót szigetként, magyarok gúnyjára Szláv nemzetiségben Nebánts-tót szigetként, lelkünk fájdalmára Nem testvériségben. Kiskőrös! .. . Kiskőrös!... Jó Petőfi Sándor! Elborul a lelkem! Jaj, hogy fájó szivvel, mint csalódott vándor Úgy kell innen mennem! Kiskőrös, 1918. szeptember 27-én.” „1918. XI. 25. Itt voltam e nagy ember születési helyén, s elsírtam, hogy az általában oly nagynak mondott haza veszélyben ismét! Ő el fog jönni. . . Olvashatatlan aláírás 59
