Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 12. szám - Vöröss László: Belső disputa egy igen fontos könyvről (Levendel László: A humanista orvoslás)
gondoskodni, és azt a nemzetőrség életrehívásá- val oldották meg. Kecskemét az elsők között (március 17.) kereste a kapcsolatot a pesti Rendre Ügyelő Választmánnyal. A következő napokban nemcsak a nemzetőrség szervezésére alakult helyi választmány alakult meg, hanem a város négy pontján — az Arany Sas vendéglőben, a Református Főiskola épületében, a Városházán és a Polgári Kaszinóban — őrhelyet is állítottak fel, ahol állandó szolgálatot, ügyeletet tartottak. A szerző könyvének legfontosabb, a magyar szabadságharc egészének a szempontjából is figyelemre méltó fejezete a nemzetőrség összetételét vizsgáló, hiszen az 1848-as magyar hadsereg tiszti karának összetételét sem ismerjük kellő alapossággal, a nemzetőrök és honvédek társadalmi hovatartozásának feltárására pedig még csak halvány kísérletek történtek. Ezek számba vétele jelentős segítséget nyújt történelmünk egyik legdicsőbb szakaszának alaposabb megismeréséhez. 1848 tavaszán és nyarán elkészültek és szerencsére megőrződtek azok az összeírások, melyek a nemzetőrök és újoncok adatait tartalmazzák. Ezek elemzése hallatlanul érdekes. A május 18 —20 közötti összeírások végső tanulsága, hogy a paraszti lakosság képezi a nemzetőrök 59,4%-át, jelentős és sokrétű az iparosság, és meglepően sok az értelmiségi. A tanulók száma elenyészően csekély. Szemmel látható, hogy nem követték a törvényben előírt vagyoni cenzust, és a nemzetőrség tagjai sorába egészen szegényeket is felvettek. Felszerelésükről, élelmezésükről a város gondoskodott. A szerb felkelőkről érkezett aggasztó hírek arra kényszerítették a kormányzatot, hogy a sor- katonaság mellet új fegyveres egységeket állítson fel. Az első honvédtoborzás Kecskeméten nem várt eredménnyel járt, olyannyira, hogy a toborzást fel kellett függeszteni. Ez alkalommal kevés az iparos és kereskedő (3%), hozzájuk képest magas a legények és inasok aránya (26,3%). A jelentkezők zömét most is a parasztság alkotta (63,6%). Rendkívül figyelemre méltó az életkor szerinti megoszlás. Közel kétharmaduk csaknem gyerekkorú, 16—20 éves. A 20—25 évesek már feleennyien sem jelentkeztek, és igen alacsony a többi korcsoport aránya. A vallási hovatartozást is felírták a gondos tisztviselők, és ebből egyedülállóan érdekes következtetéseket lehet levonni A vallás szerinti megoszlás azt mutatja, hogy i városban élő felekezetek is valóságos arányuknak megfelelő módon jelentkeztek honvédnek. Sorolhatnánk még hosszan ezeket az eredményeket, melyeket Iványosi-Szabó Tibornak — nem utolsósorban Kecskemét páratlanul gazdag levéltári anyagának köszönhetően — sikerült levonnia. A feldolgozás tanulságai nem egyszer túlmutamak a helyi, kétségtelenül érdekes történéseken, és hazánk történelméhez is fontos eredményeket szolgáltatnak. A Kecskeméti Füzetek első száma és nyilván a következők is egy majdan létrejövő városmonográfia célkitűzéseit tartják szem előtt. Úgy véljük, ez az egyedül járható útja annak, hogy a résztanulmányok megjelenése után tartalmas, feldolgozásában mértéktartó, módszereiben az országoshoz igazodó, egyszóval időtálló összegzés jöhessen létre. S ha erre netán a szellemi és anyagi erő nem lenne elegendő, akkor sem vesztettünk, hanem inkább nyertünk: a Kecskeméti Füzetek megjelent köteteit. Kőhegyi Mihály Belső disputa egy igen fontos könyvről (Levendel László: A humanista orvoslás) Most, amikor ha mutálva is, hiteles hangon éppúgy tehát, mint még hamis hangon, külső, rég mulasztott, halogatott vitáinkat vívjuk — talán nem válik érdektelenné az a belső disputa, mely annyiunkat jellemzett eddig: a vívódás önmagunkkal, előző véleményünkkel, prekoncepcióinkkal, rosszul-jól fogalmazott kételyeinkkel. Előrángatása e folyamatnak annyi más, ennél sokkal jobban látható-hallható folyamat közül, s épp a könyvismertetés műfajában talán nem anakronizmus, nem archaizálás, bár szövegmintánk — s ez a t. Olvasó előtt valószínűleg nem titok — Platón párbeszédeiből adódik. * Olvasó (továbbiakban: O, ki e sorok írója): Sok könyv jelenik meg manapság orvosokról, orvoslásról. Divat arról olvasni, mi mindennapi életünk része, arról, ki mindennapi életünkbe beleszólhat, azt karbantartja. Több a többitől e könyv, vagy kevesebb? Válaszoló (továbbiakban: V, ki szükségszerűen ugyancsak e sorok írója): Több is, kevesebb is. Több, mert nem szenzációhajhász, mert felépítése legmélyén, a mindenkori orvos logikai munkája nyomán az orvosi tankönyvek „ősrovatai” tűnnek elő: a kórelőzmény, a kórokok felsorakoztatása, a tünetek leírása, a diagnózis, az elkülönítő diagnózis, a gyógyítás, a prognózis, a megelőzés módozatai. E rovatok szerint nemcsak egy betegség, hanem magának az egészségügynek betegségei is körültekintően leírhatók. Kevesebb is e könyv a többi orvoslásnál kikötő könyvnél, mert nem csügg a napi divaton, nem az 85
