Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 12. szám - Henkey Gyula: Adatok a dunántúli magyarok etnikai embertanához
finn népekhez kapcsolódik. Ha figyelembe vesszük, hogy a Volga környéki finn népeknél is jelentős — bár a magyar átlagnál kisebb — arányban mutathatók ki a sztyeppéi török és iráni nyelvű népekre jellemző típusok, ezek a népek embertani szempontból fokozottabb mértékben állnak közel hozzánk. Régészeti, néprajzi és embertani szempontból egyaránt fontos kaukázusi kapcsolataink kutatása is. Ugyanis a kaukázusi népeknél gyakori jellegegyüttesek, melyek elsősorban a kabarok alán rétegén, a jászokon és a kunokon keresztül válhattak a mai magyar nép összetevőjévé, nagyobb mértékben észlelhetők az általam vizsgált magyarok között, mint a finnugor jellegű formák. László Gyula (1981) a „több irányba tekintő” magyar őstörténetkutatás mellett foglalt állást és hangsúlyozta, a magyar nép állandó ötvöződésekben alakult ki. Ha az etnikai embertan oldaláról nézzük a magyar nép ötvözetét, a közép-ázsiai eredetű, szkítával, szarmatával, szogddal, alánnal „átszövött” török réteg a fő összetevő, a többi ősi elem közül az ugort a kaukázusi, a volgai finn, az iráni (perzsa) és a mongol is felülmúlja. Képekkel bemutatott személyek tipológiai meghatározása: 1 turanid típus (erősen andronovói jellegű változat) 2 turanoid típus (alföldi változat) 3 turano-pamíri átmeneti forma 4 pamiro-turanid átmeneti forma 5 pamíri típus ő dinaroid típus Felhasznált irodalom és egyéb források Bartucz Lajos (1938): A magyar ember. Budapest. Benkő Mihály (1986): Az ezüstmaszkok türk származásra utalnak. Magyar Nemzet ’86. VI. 7; 4. Erdélyi István (1986): A magyar honfoglalás és előzményei. Budapest. Fodor István (1977): Bolgár—török jövevényszavaink és a régészet. Magyar őstörténeti tanulmányok; 79—114. Fodor István (1986): Finnugor vagy bolgár—török. História 1986/1; 3—4. Ginzburg, V. V. (1966): Die Entstehung des mittelasiatischen Zwischenstromtypus. Homo 17; 172 —190. Györffy György (1959): Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest. Harmatta János (1977): Irániak és finnugorok, irániak és magyarok. Magyar őstörténeti tanulmányok; 167—182. Harmata János (1990): Irániak és türkök Közép-Ázsiában. Forrás 90/10. Henkey Gyula (1978): Etnikai embertani vizsgálatok taxonómiai eredményei Közép-Magyarorszá- gon. Cumania 5; 395—448. Henkey Gyula (1981): A hajósi népesség etnikai embertani vizsgálata Anthrop. Közi. 25; 39—60. Henkey Gyula (1985): Lucfalva és Vácegres népességének etnikai antropológiai vizsgálata. Anthrop. Közi. 29; 153—177. Henkey Gyula (1987): Katymári és csávolyi bunyevácok antropológiai vizsgálata. Cumania 10; Henkey Gyula — Kalmár Sándor (1986): Adatok a magyar nép antropológiájához. Cumania 9; 421 —467. László Gyula (1977): Kovrát kagán fiainak történetéhez. Magyar őstörténeti tanulmányok; 225—230. László Gyula (1981): Őstörténetünk. Budapest. László Gyula (1982): A kettős honfoglalásról. História 82/1; 3-4. László Gyula (1985): Őstörténetünkről. In: Szombathy Viktor (szerk:) Az őshazától a Kárpátokig; 16—26. Lipták Pál (1958): Awaren und Magyaren im Donau-Theiss Zwischenstromgebiet. Acta Arch. Hung. 8; 199—268. Nagy Lajos (1960): Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez. Alba Regia 1; 77—98. Natishvili, A. N. — Abdushelishvili, M. G. (1960): Contibutions to the anthropology of the Georgian people. Peabody Harvard University 1/2; 72—77. 69
