Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 12. szám - Henkey Gyula: Adatok a dunántúli magyarok etnikai embertanához
Henkey Gyula Adatok a dunántúli magyarok etnikai embertanához X _A. dunántúli magyarok embertani vizsgálata azért nyújthat jelentős új adatokat a magyar nép származására nézve, mert az itteni népességek folyamatossága átlagban lényegesen nagyobb volt, mint az Alföldön és a Palócföld déli részén. Az oszmán-török megszállás első szakasza 1544-ig ugyanis csak kb. a Pécs, Székesfehérvár, Tokod vonalig érintette a Dunántúl területét, 1576-ig a Nagykanizsa, Balaton vonalig terjedt tovább. Az oszmán-törökök 1663 után is csak a Nagykanizsa, Zalaszentgrót, Pápa, Ács vonalig szállták meg a dunántúli tájakat. Győr megye középső és nyugati részére, a volt Moson, Sopron megyékre, Vas megyére, valamint Zala megye északnyugati 2/3 részére nem terjedt ki 23 évre sem a török megszállás. A fentiek miatt a mai dunántúli magyarok embertani vizsgálata — különösen a nyugati és középső sávban — kiindulópontot nyújthat az ottani Árpád-kori magyarság közelebbi embertani megismeréséhez, különösen a történelem, a régészet és a néprajz adatainak egyidejű figyelembe vétele esetén. Főbb embertani jellegek A Dunántúlon eddig 17 községben végeztem vizsgálatot. Az alábbiakban néhány főbb embertani jelleg magyar átlagaira, illetve megoszlására térek ki a többi tájegység adatainak és a magyar átlagnak feltüntetése mellett, melyek közelebb vihetik az olvasókat a dunántúliak, illetve a magyar nép embertani jellemzőinek megismeréséhez. Az átlagok az általam vizsgáltak közül a 24—60 évesek adataira épülnek. Testmagasság (cm) Férfiak Nők Dunántúliak 171,60 158,86 Duna—Tisza köziek 168,41 156,67 Palócok 169,36 157,43 Tiszántúliak 169,40 157,08 Magyarok összesen: 169,02 157,09 Az embertan férfiaknál 170, nőknél 159 cm-től kezdve tekinti a termetet magasnak, férfiaknál a 167 és 169,9, nőknél a 156 és 158,9 cm közötti értéket nagyközepesnek. A nagyközepesnél alacsonyabb átlag a dunántúliaknál nem fordult elő, hazánk keleti felében is ritkán. A testmagasság a Dunántúlon dél és nyugat felé kissé emelkedik, legmagasabb az általam vizsgáltak közül a segesdi (Somogy megye) férfiaknál (174,48) és az ostffyasszonyfai (Vas megye) nőknél (160,68), legalacsonyabb a cecei (Fejér megye) férfiaknál (168,42) és a darányi (Somogy megye) nőknél (156,60). A tájegységi átlagok összehasonlításánál figyelembe kell vennünk, hogy a termet az 1937 után születetteknél évente 0,4 cm-el emelkedik (Véli 1967), 1972 előtt pedig kizárólag a Duna—Tisza közén vizsgáltam, a Dunántúlon viszont Cece kivételével 1985 és 1987 között. 60
