Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 1. szám - Híreink
gig jelen volt benne a kisebbségi társadalom viszonyainak megismerésén, átvilágításán dolgozó szociológus is. Életművet hagyott maga után, s ez sok nemzedéktársától, sőt még az őt inspiráló, majd vele szembekerülő Erdélyi Fiataloktól is jótékonyan különbözteti meg. A társadalompolitikai elveket kidolgozó és népszerűsítő Venczel tevékenységét, e most megjelent kötet segítségével is, a kutatás nyilván részletekbe menően földolgozza majd. (Székely András Bertalan bevezetője e téren csak kísérletnek tekinthető.) S így a hagyomány egy újabb vonulata megint láthatóvá, végiggondolhatóvá válik. Az Erdélyi föld — erdélyi társadalom gazdag cikkanyaga fölrajzolja egy „konzervatív reformer” mélyen morális küzdelmének etapjait, útkereső kisérleteit. S adalékokat ad például olyan folyóiratok történetéhez, programvállalásaihoz, mint a Hitel vagy az Erdélyi Iskola; olyan kisebbségtörténelmi jelentőségű esemény megismeréséhez, mint a Vásárhelyi Találkozó (1937). S a könyv cikkeiből — hivatkozásaiból — kide- ríthetők Venczel gondolkodásának forrásai is (pl. Szekfü Gyula, Széchenyi István, Márton Áron, Németh László vagy — bizonyos vonatkozásban — Jósé Ortega y Gasset). Valamint az is — s ez legalább olyan érdekes, mint a „források”, az ösztönzések kérdése —, hogy a sokféle indíttatás miként szerveződött sajátos kisebbségi társadalomszervezési elvvé nála. (A válogatásból — e vonatkozásban — talán csak az Erdélyi Fiatalok kezdeti ösztönző szerepe nem érzékelhető, pedig e nemzedéki szerveződés Venczelre is hatott. A társadalompolitikai feladatértelmezésre vállalkozó Venczel elképzelhetetlen az Erdélyi Fiatalok úttörése nélkül.) Más kérdés, hogy a szociológus Venczel Józsefet — ellentmondva címének — e könyv nem mutatta be, s ez fájlalandó, mert lehet, hogy sokan ezután is csak az ideológus Venczelt látják majd. De bevezetője egyik jegyzetében Székely András Bertalan egy újabb Venczel-kötetet is ígér, A falumunka útján címmel. Talán ez helyrebillenti, egyensúlyba hozza a Venczelről kialakítandó képet, s ez az újabb könyv már valóban fölmutat a mai magyar olvasónak egy jelentékeny erdélyi magyar szociológust. Csak sajnálhatnánk, ha a Venczel József életművéhez való „hozzáférés” konjunkturális ambícióknak esne áldozatul, s életműve megismerésének lehetősége újabb évtizedekre elodázódna. Lengyel András Híreink A Katona József Társaság és folyóiratunk szerkesztősége nagy érdeklődéssel kísért irodalmi estet rendezett 1989. november 14-én, Kecskeméten, a Liberté Kávéházban. Az est költő-vendégei: Géczi János, Sziveri János, Szöcs Géza, Zalán Tibor voltak; a költőket Mányoki Endre mutatta be. * * * A múlt év második felében — a már korábban kezdődött folyamat folytatásaként — új irodalmi lapok, folyóiratok indultak. Olvasóink figyelmét az alábbi lapokra hívjuk fel: Magyar Napló — A Magyar írók Szövetségének hetilapja. Főszerkesztő: Kulin Ferenc, állandó munkatársak: Csalog Zsolt, Ilia Mihály, Konrád György, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Szőcs Géza. Holmi — megjelenik havonta. Szerkeszti: Réz Pál (főszerkesztő), Domokos Mátyás és Radnóti Sándor. Hatodik Sip — A kárpátaljai magyar irodalom fóruma. Főszerkesztő: Balia D. Károly (Kiadja a Mandátum Kiadó; Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1086 Budapest, Szerdahelyi u. 17.).
