Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 11. szám - Mécs Imre: A Közép-európai Nemzetközi Egyetem ideája
A társadalmi célok közül a legfontosabb a minta és koherens értékrend kialakítása és következetes érvényesítése, a nemzeti kultúrák, egymás életének kölcsönös megismerése és megkedveltetése, az azonosságok kiemelése és összegzése, a különösségek feltárása, művelése és értékessé tétele, az egészséges patriotizmusok (nemes nacionalizmusok) fejlesztésének egyidejű támogatása, az ezekre épülő, közmegegyezésen alapuló internaciona- litás és nemzetekfelettiség szellemének ápolása, a közösségalkotás, a közvetett demokrácia, az emberi jogok normáinak munkálása és közvetítése, sugárzása. Tudományos céljainkhoz soroljuk az erőfeszítéseket a tudomány túlzott differenciálódásának oldására, modern polihisztorok, a tudományágak közötti korrelációkat keresők képzését és támogatását, integráns jellegű diszciplínák kutatását és tanítását (pl. mesterséges intelligenciakutatást, rendszerelméleteket stb.), nemzetközi publikáló fórumok, folyóiratok létrehozását, nemzetközi vitafórumok, szimpóziumok szervezését és gesztorálását, csatlakozást az európai egyetemi rendszerhez, az egységes diplomák követelményeihez, az Erasmus és egyéb programokhoz, kizárólag tudományos eredményeken alapuló tudományos fokozatok és díjak alapítását, a többnyelvűség értékelését, elősegítését, erőfeszítéseket, a nyelvi elszigeteltségek feloldását. Főbb elveink: a humanitás, a türelem, a tudományosság, az interdiszciplinaritás és pluridiszciplinaritás, a gondolatszabadság, a tudományos tan- és vitaszabadság, állami és más külső, direkt politikai beavatkozások kizárása, az emberi jogok dekrétumának és az azokkal összhangban álló állami törvények tiszteletben tartása, az önkormányzati elv, a belső, adminisztratív igazgatás és a tudományos munka szétválasztása. Idetartozik a kettős integráció elve: egyrészt a nemzeti, és más kultúrák, másrészt a humán — alkalmazott — természettudományok között. Alapelvünk: senki sem használhatja fel az egyetemet és eszközeit gyűlölködés, lenézés, hamis értékelés és sovinizmus céljaira. Az egyetem régiója az egész világ, természetesen Európa, ezenbelül fő vonzáskörzete a tágabban vett Közép-Európa: Ausztria, a Baltikum, Bulgária, Csehország-Szlovákia, Jugoszlávia nemzetei, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Románia, Ukrajna. Az egyetem nyitott, bárhonnan jelentkezhetnek oktatók, hallgatók, tudományos munkatársak, minden állami és társadalmi kontroll nélkül. Oktatók, tudományos munkatársak alkalmazásáról a tudományos tanácsok döntenek. A hallgatókat, amíg hely van, felvételi vizsga nélkül fel kell venni. Tandíjat fizetni kell, az egyetem szolgáltatás is. A jó tanulók ösztöndíjat kapnak. Alapítványok gondoskodhatnak más szempontok figyelembevételével ösztöndíjakról, de ezek nem lehetnek ellentétesek az egyetem céljaival és statútumával. Az egyetem teljes kiépítettségében — szándékaink és vágyaink szerint — eléri az átlagos európai nagy egyetemek méreteit, cca. 3-8000 hallgatóval, 1500—3000 oktatóval, kutatóval, tanszemélyzettel. A karok és intézetek tagozódása, az alapelveknek megfelelően eltérne a szokásostól, ezek részletes kialakítása az egyetem önkormányzatára vár. Az egyetem helyéül Kecskemétet választottuk, mivel itt tűntek a feltételek a legkedvezőbbeknek. A városi tanács felajánlotta az egyetem céljaira a múlt században Lechner Ödön tervei alapján épült, a szovjet csapatok által hátrahagyott Rudolf laktanyát, 12,5 ha területtel, campus céljaira. Az egyetem alapgondolatával összefér, sőt kívánatos, hogy a régió más városaiban is alakuljanak hasonló szellemiségű egyetemek. (1987-ben Vásárhelyi Miklóst, 1988 elején Soros Györgyöt, 1989. december 6-án pedig Vaclav Havelt — aki akkor még nem volt államelnök — és Klaust tájékoztattam elgondolásaimról és adtam át nekik vonatkozó írásaimat; a második közép-európai egyetem valószínűleg Prágában nyílik meg.) Az egyetem nyelvhasználatának vonatkozásában le kell szögezni, hogy mindenki jogosult anyanyelvét használni, illetve megválasztani, hogy milyen nyelven kommunikál másokkal. 93