Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 11. szám - Pomogáts Béla: Közép-Európa (Identitás, sorsközösség, integráció)

Pomogáts Béla Közép-Európa* — Identitás, sorsközösség, integráció — A régió x -».Italában Kelet-Közép-Európáról szokás beszélni, holott ez az elnevezés igazából nem jelöli meg azt a régiót, amelynek helyzete és jövője mostanában oly széles körben foglalkoztatja a közvéleményt: nemcsak Magyarországon, hanem Csehszlovákiában, Len­gyelországban, Jugoszláviában, Romániában és Ausztriában is. Újabban ezért sokan szívesen használják a Közép-Európa, illetve egy másik régió elnevezéseként a Kelet-Euró- pa elnevezést. Tudniillik előbb-utóbb fel kell fedeznünk, hogy Közép-Euróbának inkább van közös kulturális sajátossága és történelmi léte, mint Kelet-Közép-Europának. Ilyen értelemben beszélhetünk külön Közép- és külön Kelet-Európáról. Hozzá kell ehhez tenni, hogy a közép-európai térség élesen elválasztható két különálló részre: a régió sohasem volt egységes, és most sem az. Meg kell különböztetnünk a katolikus Európát és az ortodox Európát, ez utóbbi Dél-Kelet-Európa, amely élesen elkülönül a nyugati kereszténységhez tartozó lengyel, cseh, magyar, osztrák és horvát kulturális területtől. Tulajdonképpen úgy határozhatnánk meg Közép-Európát, hogy más ennek a térségnek a kulturális tudata, és más a politikai helyzete. Kulturális tudata minden jelzőtől mentesen európai tudat, politikai helyzete pedig mindig változást mutatott. Volt idő, amikor a Nyugathoz tartozott, és voltak időszakok, amikor az egész térséget a maga birodalmi szerkezetébe tagolta be, azaz vazallusává tette egy nagyhatalom, mint például a középkor végén a török, később a Német Birodalom, a második világháború után pedig a Szovjetu­nió. Az európaiság tudata a történelem folyamán mindig megvolt a közép-európai régió nemzeteinél. Ez a tudat beépült identitásukba, ugyanakkor szüntelenül érzik azt a parado­xont is, amely kulturális tudatuk és politikai helyzetük között feszül. Ezek a népek általában igazságtalannak tudták aktuális politikai helyzetüket. Kialakult egy olyan kollek­tív igazságtalanságtudat, amely ugyancsak indentitásformáló erő. Ez az érzés Európában máshol nem található meg, talán egyedül a középkorban az arab uralom alatt élő Spanyol- országban jelentkezett. Ez a fajta frusztráció Közép-Európa esetében folyamatos és élő dolog volt, mindig kiújult. Ez a régió tulajdonképpen a történelmileg frusztrált népek övezete. Emellett a térségben érvényesül egy másik történelmi tendencia is: a törekvés az integrá­cióra, a régió kulturális, mi több, politikai egyesülésére. A középkor folyamán volt ebben a régióban egyfajta egység, amikor az akkori európai nagyhatalmak között ezek az országok középhatalmi rangra emelkedtek. Ilyen volt elsősorban Magyarország és Lengyelország, * Egy 1989 júliusában készült interjú szövege alapján. 78

Next

/
Thumbnails
Contents