Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 11. szám - Aurel Rău: A Canal grande melankóliája (vers) (Lászlóffy Aladár fordítása)
Aurel Räu A Canal Grande melankóliája Megállapítottam, hogy nem éltem Velencében. Széthordani héttengeren a hírét vagy hozsannázva fogadni a kereszteseket, akik zsákmánnyal térnek meg Bizáncból. Fegyverre kelni a hajókon vagy az oroszlán mellett Barbarossa, a Császár avagy a Kalóz ellenében. Ellenkezőleg, alig néhány délutánt álldogáltam a Szent Márk tér milliárdnyi aranytűkre alatt, elnézvén a Krónoszt megtestesítő kalapácsos férfialakokat, amint ki- s bejárnak a halálba. És mégsem kóboroltam én hiába a ringó árnyak között, melyek a hidak alatt szépen s fájdalmasan elúsznak, mert nincs visszatérés. Más vizek tartanak fogva s másak a szertartásaim. Nem lettem boldogabbá sem, hiszen az ifjúságból semmit nem válthatsz meg egy Velencével, az esti szélből. Hogy többé nem ácsorognak majd közietek, koldus-galambok, ki a megmondhatója; hogy közel az ősz, ki felejtheti el; hogy viszen a hullám, a földnek mely sarkában lehet letagadni? Lászlóffy Aladár fordítása Räu, Aurel 1930; román költő, esszéíró és műfordító 33
