Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 8. szám - Ryszard Kapuściński: Lapidárium (III. rész, fordította: Szenyán Erzsébet)
Ryszard Kapuscinski Lapidárium m. Varsóból 1983 4 pesszimizmus — írja Naplójában Jean Guitton — abból fakad, hogy a dolgokat kis perspektívából, többek között kis időperspektívából szemléljük”. Felfedezhetjük ebben Teilhard de Chardin filozófiájának hatását, mely többek között azért optimista filozófia, mert a létet kozmikus perspektívából vizsgálja. A rasszizmus kultúra kérdése. A fajgyűlölő primitív, gondolat nélküli ember. Agresszív szektás. Faragatlan tuskó. Azoknak az embereknek, akik többre tartják magukat, mint amik, vagy mint amire rászolgáltak, szükségük van a rasszizmusra mint a dominancia, az önteltség mechanizmusára. Mint egy trambulinra, mely magasba dobja őket. A sötét bőrű még sötétebb bőrűt keres, hogy bebizonyítsa, nem ő a legsötétebb. Keres egy rosszabb valakit, mert ő maga jobbnak akar látszani. Valakit meg kell vetnie, mert ez a felsőbbrendűség érzésével tölti el, lehetővé teszi számára, hogy megfeledkezzék saját gyatraságáról. Az „Odra” című folyóiratban (1982. 12. szám) Emil Górski arról ír, hogyan halt meg Bruno Schulz. Schulz 1942. november 19-én halt meg. Az utcán lőtte őt le egy Gunter nevű gestapós, hogy így bosszantsa föl riválisát, egy Landau nevű gestapóst, akinél Schulz dolgozott. (Gunter tudta, hogy Schulz portrét készített Landauról, hogy freskót festett annak lakásában, vagyis tudta, hogy Schulz művész). Ha most azt mondanánk, hogy Schulzot megölte egy fasiszta gestapós, akkor Gunter személyének meghatározásából eltűnne a lényeg. Arról van szó ugyanis, hogy Gunter, mielőtt fasiszta lett, bárgyú, brutális állat volt, Schulzot egy felbőszült, irigy bunkó ölte meg. Ha nem volnának faragatlan bugrisok, fasizmus sem volna, a fasizmus faragatlan durvaság nélkül elképzelhetetlen, mert ez a magatartás a lenézés, erőszak, aljasság és pusztító erő hordozója. A történelem osztályok harca? Rendszerek harca? Valóban az. Ám a történelem egyúttal a kultúra és faragatlan durvaság, az emberség és a bestialitás harca is. A fogyasztás mintái könnyebben terjednek, mint a munka mintái. A gazdag, fényűző életforma mintáit a világ legeldugottabb zugába is közvetíti a televízió, 36
