Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 7. szám - Németh László: Napló-aforizmák (Sajtó alá rendezte és a kisérő tanulmányt írta: dr. Lakatos István)

Judit és Magda lányának opera- és színházlátogatásáról, amelyek az 1949. év végét valószínűsítik; biztosan 1954 előtt történtek a beírások, mert semmi utalás sincs bennük a hipertóniabetegségre, amely 1954 után lépten-nyomon előbukkan; Németh László ebben az időben hallgatásra volt kényszerítve> s a papírra vetett gondolatai ezt a kilátástalannak látszó helyzetet tükrözik, amikor a halál visszatérő gondolata mellett a halhatatlanságot tapogatja

körül. . . --------- ------- ._______

Ha a fenti következtetés igaz, akkor a „Siralomház” a Homályból homályba kötet, flap ló gondolatokban” 1949 és 1951 közötti hiányzó részébe illik bele (3). A cím magyarázata pedig a „Szigligeti napló 1954. febr. 25.” (4) sorai között található: „Tizenkét éve, hogy állandóan kész voltam a szükség öngyilkosságra: inkább minthogy a szadizmus zsákmánya legyek. Az utolsó években egyre többször jelent meg előttem: az öngyilkosság, mint erkölcsi kötelesség.” A tintaceruzával írt oldalakon az egyes bejegyzések Németh László aránylag jól olvasható írásával, de igen sok javítással készültek. Az alábbi szövegben csak a véglegesnek tekinthető változat szerepel.

Siralomház

Nincs leverőbb társaság, mint egy nagy ember, aki belül nincs tisztában magával.

*

A képzelet mindenhez hozzá tud szokni — a halálhoz is, ha minden részletét tisztán látja. Nem a halál nyugtalanít — hanem, hogy végrehajthatom-e úgy, ahogy elképzeltem.

*

Az igazság nem mennyei atya, aki a mindenségből néz le ránk — csecsemő, akit az emberiségnek kell fölnevelni.

*

A szerep alakítja az embert? De a módszer is.

*

Aki túlságos dühvei bizonyítja — hogy te milyen vagy, annak az a fontos, hogy ő milyen lehessen.

*

Elfog a kétség: hátha a történelem nekik ad igazat [olvashatatlan szó], így kérdem: Tudnál-e osztozni a felelősségükben?

*

Az írás egyszerre csiholója és bénítója a gondolkodásnak.

*

6