Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 5. szám - Haza és nemzeti önismeret - Lakitelek 1979-1989 (A fiatal írók találkozójának tizedik évfordulójára) - Tömöry Péter: Megtartó félelmem: az ellehetetlenülés…
pragmatikus megélése után — a már állampolgári állományban lévő áttelepültnek? Vegyes. Hiszen elorozták belőle azt az alapot, amely eszményekkel szilárdította, hogy a determináltság elvéhez hű legyek: tette érdekeltté fizikai megmaradásán túl, mint magyar érzelmű embert, áttelepültet. Eszmény és benne való hit nélkül nincsen semmiféle ideológia. A nemzeti tudat pedig ideologikus eredeztetésű. De kik orozták el az eszményt és hitet? Nem lenne nehéz összeállítani a listát, s nem azért nem teszem meg, mert a kényszerszükség hazugsága ma azt diktálja egy álságos nemzeti megbékélés reményében, hogy ne kutass kurta, mert ránkborul az ég, hanem azért, mert ténylegesen kár pocsékba vinni a papírt e nemtelen névsorolvasással. Annál inkább nem, mert azt a kétes örökkévalóságot, amelyet az ilyen oknyomozás eredményezne, még lehetőségében sem szabad megelőlegezni a Himfyknek, kultúrházmestereknek, történelmi percembereknek... Tény az, hogy elorozták az eszményeket, kivonták a távlatépítő egészséges emberi folyamatból. A rádöbbenés erre immár nem csupán áttelepültet sanyargatja. Mi több, őt már irigylik is sokan: lehetősége lenne most már tényleg itthagyni ezt a vidéket, s máshol kezdeni új életet. Furcsa — lehet, újból gyanús —, hogy miért marad? Miért zavar bele személyes léte tapasztalásaival az általános képbe, az amúgy úgyis végképpen ellehetetlenült helyzetbe? Miért nem követi azokat — szűkén és kevésbé szűkén vett családjának tagjait —, akik az ő vergődésének példájától sarkallva a Ruhr-vidékig tántorogtak ki a történelmi tájból?! Miért nem lép ki a pártból?! Miért nem szervezkedik?! Miért nem nyújt be pénzkereső kéziratokat a kiadóknak?! Miért nem leplezi le a vidék ganajtúróit?! Miért nem kér jutányosán lakást, pénzt, levegőt?! Miért él olyan csendben, mint egy kiradírozott kérdőjel?! Tényleg, miért? Talán, mert egyetlen dolga most má/ megfejteni ellehetetlenülésének okait. Talán, mert joga megélni szűkebb nemzete teljes tragédiáját. Vagy talán, mert csak erőt szeretne gyűjteni egy nagy, tisztító tanácskozáshoz: ahol nem azt kell bizonygatni, hogy élni és dolgozni akarunk . . .) Serfőző Simon, Pintér Lajos, Ilia Mihály, Tömöry Péter és Farkas Árpád 78
