Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 4. szám - Sárándi József: Az expozőr, Bitorlók, Változatok ugyanarra (versek)
Sárándi József Az expozőr Néztem hallgattam s vártam hátha mond valamit ő a papírt nézte beszélt és nem mondott semmit Igaz a semmiből számadása idején kevesebbet kell majd visszavonnia Akár egy hevülten átvert szerető szemlesütve oldalogtam el a tehetetlenség szégyenpadjától Bitorlók Ülnek az önteltség hiválgó káder-palástjában beton paloták pénzzel bélelt beton trónusain Álarccá kötött cementvonásokkal ülnek az emberség angyalcsinálói Ülnek az időtlenség pózába szobrosulva idétlen mosolyba temetkezve akár az egyiptomi írnok Ellenünk fordítható titkos dossziékkal várnak életünk elágazásainál életünk elbitorolt „hiteles” helyein s jövőnkre zuhog a pecsét Akihez amihez hozzányúltak mindent s mindenkit megrontottak Búskomor fáklya
/
