Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 1. szám - Pintér Lajos: Több színt, több fényt (vers)
„Pintér Lajos1 Több színt, több fényt Lehalkítom a rádiót, lehalkítom a televíziót. Csöndre intem szobámban a hasbeszélő újságok bonvivánjait is. Hiszen több csend kellene, több csend nekem. Hogy elénekeljük a hallgatást, várom vendégeim. Vendégeimet, madarakat egy téli, koratavaszi kertbe. Figyelj csak, fülelj ablaküvegen s a nyíló ablak tenyérnyi résén át. Nincs, nincs, itt sincs! Kicsit ér, kicsit ér! és esi, esi, esi, ha ezt hallod, és ezt: nyitni kék! akkor a pici kékcinke vagy szén-cinke érkezett. Egyszer láttad csak röptében, láttad sárga mellényét, hasát, kékcinke lehetett tehát. Cinke. Cinege. Nyitnikék.2 Hallgasd megváltó énekét. Ha ezt hallod, Kicsi csűr! Kicsi csűr! vagy ezt, Csiki szűr, ha hallod kitartó, tiszta énekét, akkor a pipiske érkezett, a búbos pacsirta van itt.3 Ha csettegést hallasz, itt a feketerigó, e gyászoló öregasszony, kertedben ott tipeg-topog e gyászoló gyönyörű ember.4 S mit leggyakrabban hallasz, csip- csip-csip, reggeltől estig hallod, hogy csiripol, csipeg ablakod alatt a vert veréb-sereg.5 Legtöbbet ők énekelnek, csip-csip-csip, a verebek, a földrehullt magot, kenyér-darabkát csipedik. Leszórt kenyér morzsáit az égbe viszik. Szürke öltönyüket — talán megbocsátják — már láttad elégszer, már kissé unod. És kész is a leltár; ablakod alatt most a madárhang ennyi. Még, még több csend kellene, hogy hangjuk értelmét jobban is ki tudd venni. Szegény Európa madarai. Kelet-Európa? Közép-Európa? Európa közepe. Több csönd, több hang, több szín, több fény kellene. 55
