Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 12. szám - Ryszard Kapuściński: Lapidárium (VII. rész, fordította: Szenyán Erzsébet)

— az utóbbit választom. Talán azért, mert rám az emberi beszéd hat inspiráló zeneként, nem pedig egy patak csörgedezése vagy a fák susogása. Az én erdőm — az emberek. augusztus 15. Egy amerikai mondja az Amerika Hangjában: már elkezdődött a harmadik világ­háború. Ez a háború az emberek és a környezet közt zajlik. Évente áldozatok millióit szedi (ezt a halált csönd kíséri, nem harangszó). Megtaláltam a jegyzeteimet, melyeket a wroclawi Katolikus Értelmiségi Klubban tartott találkozómhoz (1986. okt. 24.) készítettem. Az 1986 januárjában New Yorkban megrendezett nemzetközi PEN Kongresszuson szerzett benyomásaim­ról beszéltem: — az írók szembetűnő módon, még nyelvileg is, nyugati, keleti és emigrációs írókra oszlanak; — az irodalom politizáltsága. Kevés az irodalmi vita, helyükbe politikai viták léptek; a plenáris ülések az ENSZ ülésszakaira emlékeztetnek. író-politikusok: Grass, Llosa, Bellow; — erősödik az irodalom kétáramúsága. Az egyik áramlat a tévésorozatok fajtá­jából való (a tévé felfalja az irodalmat); a másik az esszéizáló áramlat (a mese, a bonyodalom, az anekdota csak ürügy, keret); — az angolnak mint világnyelvnek a dominanciája. Még a francia Nobel-díjas Claude Simone is angolul tartott előadást. A jelenleg kirajzolódó világ képe: — Nyugat: kevés figyelmet szentel a Keletnek. A Kelet itt egzotikumnak számít; olyasmi, ami nagyon messze van és nagyon különös. A civilizációs szaka­dék mélyül; — Nyugat: az USA, Kanada, Nyugat-Európa sokfajú, sokkultúrájú, sokvallá- sú, egyszóval minden területen pluralista társadalmakká válnak. Afrikai szárma­zású amerikaiak, muzulmán németek, indonéz származású hollandok stb. — konfliktusok a harmadik világban — tizennégy háború. Több, mint tizenhá­rommillió ember pusztul el évente éhínségben, nélkülözésben; — Nyugat-Európa: a közvélemény egy része attól retteg — jobban, mint a kommunizmustól —, hogy az iszlám újra támadásba lendül, hogy új Poitiers (732) várható terrorizmus, kábítószer, új proletariátus formájában; — Atlanti-óceán — Csendes-óceán. A civilizációs tengely a Csendes-óceán felé tolódik. Ezt az új civilizációt az elektronika, az informatika jellemzi majd, vagyis az elme, s nem a lélek termékei (a lélek gyümölcsei az atlanti-óceáni és a földközi­tengeri civilizációt jellemezték). augusztus 17. Joanna Siedlecka könyve Gombrowiczról: „Az ifiúr”. A könyv nőiesen aprólékos ugyanakkor okos, érzékeny is. A szerzőnek kiváló a hallása, s ha ennek hihetünk, akkor a nép az ő közvetítésében remek, színes nyelven beszél, az értelmiség nyelve ezzel szemben személytelen, szabványos, „kiegyenlített” nyelv. A nép viszonya a művészi alkotómunkához ironikus, sőt, megvető. Gombro- wicz életstílusát mint henyélést, tétlenkedést határozzák meg az egyszerű embe­rek. Számukra az egyetlen érték és egyetlen mérce a fizikai munka, melyet mérni 62

Next

/
Thumbnails
Contents