Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 12. szám - Szávai Géza: Mész az úton (regényrészlet)
törve, normálisra vissza volt törve a szarva minden ökör férfinak, eszébe volt juttatva, hogy nem csak ő van a világon, ne legyen ebben olyan nagyon biztos, hát ez az, Vencel, a törvény erejével figyelmeztették egymást a római férfiak, hogy nem egyenként és egyedül vannak a világon, a természet erejét rögzítették a törvény erejével, Vencel. Minek vigyorog? a pálinkának még nem vigyoroghat, nem ivott annyit, a pálinkának nem így vigyorog az ember, rajtam se röhöghet, nem úgy néz ki, nagyon figyel, tetteti az érdeklődést, hogy ne vegyem észre, hogy vigyorog, mint bolond a farkának, hát csak csóválja, s röhögjön, amúgy figyelni, figyel. — Annak is csak úgy van értelme, apám, ha kinéz egy príma kirándulóhelyet, amelyiknek több előnye is van, s egy csapással mindent le tud aratni: friss levegőt, kultúrmunkát, hazafias akciót, színdarabot. Mert vannak ilyen helyek. Én is tudok, nem is egyet! — Na látod, ez nem is volna hülyeség. Nem lehet kiiktatni, sem a bűzt, sem Mámbót, ha lehunyod a szemed, ő füttyent lovat az álmodba, az istenit neki, nem lehet kiiktatni senkit, semmit, s még jó, ha tudsz röhögni rajta, magadon, úgy, hogy senki ne vegye észre. Egészen más úgy élni, hogy nem hazudhatsz magadnak, hogy másokat is figyelembe kell venned, na, itt kezdődik a közösségi érzés, Vencel, a masina gyorsul, gyorsul, én édes jó istenem, csak nem bükkenünk át a Kárpátokon?! a közösségi érzésben van valami, de én csak magamra vagyok utalva most is, magamra leszek utalva, ahova visznek is, s ez rossz érzés, de az igazság az, hogy nem tudom, melyik a legrosszabb érzés. — Én, apám, tudok ilyen helyet, nem is egyet. Jobbnál jobbat. Egyet segítenék is kiválasztani. Az ember tartozik ennyivel. S az őszinte beszéd az, hogy ez érdek is. Hát nálam is már plánba* van véve az asszony, ugye. S ha asszony van, purec is lesz, s az ember a purecének tartozik annyival, hogy idejében protekciót csináljon neki a tanító néninél. Én, apám, a feleséged elé akarom járatni a purecet, s ezt meg is mondhatod neki. — Megmondom. Örülni fog. A pedagógusnak ritkán van sikerélménye, tudod. — Tudom. Én segítek nektek kiválasztani egy komoly, a legjobb helyet, ahova vasárnap ki lehet vini a pureceket. Apám, még szabadtéri mozit is lehetne rögtönözni, s akkor máris ott a sokoldalúság. Friss levegő is, mozi is, ez nem egy hülyeség, ezért még kitüntetést is kaphat a feleséged, mert nagy iniciatíva. De számít a kitüntetés? A purecek számítanak, hogy kultiváltak legyenek. Én ezt, mint szülő, át tudom érezni. Amikor szülő leszek. De addig is. Az esernyőről is biztosan hallott valamit, s akkor utána is nézett, ez olyan, jobb lenne a technika felől megközelíteni, mert a rakétaipar egy ilyen embert jobban érdekel, mint a térmozi, egy ilyen ember inkább elmegy a vásári bódéba célba lőni, mint a moziba, igen, mert a moziban nem lehet nagyzolni, ott mindenki ül a seggén szép csendesen, demokratikusan a sötétben, nem lehet dicsekedve ülni, de a bódéban lövöldözni mindjárt más, mert körénk gyűlnek, ugyebár, barátom? hát az igaz, hogy még azokkal a szarságokkal is úgy lő, mint az isten, a versenyzésről lemaradt, vége, nuku versenyzés, késő, fiatalabb korban kellett volna elkezdeni, már sokra nem viszi, de hiába, a puska s a rakétaipar jobban érdekli, mint a mozi s a kultúra. * terv 46
