Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 11. szám - Beke Mihály András: Befejezetlen per- és párbeszéd Mircea Băjannal, a România Liberă (Szabad Románia) magyarországi csoportjának vezetőjével - II. rész
Beke Mihály András Befejezetlen per- és párbeszéd Mircea Bájannal, a Románia Liberá (Szabad Románia) magyarországi csoportjának vezetőjével II. rész JL ^L.elet-Európában (és nem csak Romániában) az etnikumok nagyon összekeveredtek egymással. De talán létezik megnyugtató megoldási modell. Nem tudom, mennyire ismerős számotokra, főként bukarestiek számára, hogy 1944-ben, miután az oroszok megszállták Erdélyt, Észak-Erdélybe betörtek q Maniu-gárdisták.Magad is tudod, miket csináltak, nem erről akarok most beszélni. . . — De tudod, miket csinált Horthy? — Igen. — Bizony, a magyarokat is elnyomta. — Ne minősítsük át a nemzeti kérdést osztálykérdéssé! De nem vagyok történész, nem erről akarok beszélni. Hanem arról, hogy a Maniu-gárdisták vérengzései miatt szovjet parancsra kivonult Észak-Erdélyböl a román adminisztráció, és négy hónapos hatalmi interregnum következett be. Igaz, szovjet uralom alatt, de közös magyar—román adminisztrációval, amely úgy tűnik, igen jól működött. Amíg hagyták .. . Mindaddig, míg vissza nem tért a román adminisztráció 1945 tavaszán. Grózával. Ti mit tudtok minderről? — Nem sokat, erről nem beszélnek nekünk. — Pedig ez akár egyfajta megoldás is lehetne. Amikor autonómiáról beszélek, akkor valami effélére gondolok. A hetven éves román nacionalista politika folytonossága miatt nem látok garanciákat arra, hogy bármiféle rendszer megnyugtatóan megoldhatná a nemzetiségi kérdést. Ezért ilyesfajta autonómiára gondolok. — Értem, egy független országra. — Nem is tudom. Tény, hogy Erdélyben maguk a románok is kicsit másnak érzik magukat, mint a többi országrészbeli román. Sokat emlegetik, hogy Erdélynek sajátos és külön szellemisége van, amely minden mástól különbözik, és amely a nemzetiségek együttéléséből alakult ki. — Nézd, valóban minden zónának, minden tartománynak megvan a maga szellemisége. Erdélynek is. Sőt, mondják, hogy Erdélyben a gazdasági és a kulturális színvonal magasabb. A kulturálisról nem akarok beszélni. De a gazdaságit illetően tény, hogy ma is látszik a civilizáltság. Hiszen az Osztrák—Magyar Monarchia bizonyos civilizációt adott ennek a tartománynak. A többi országrész, Dél-Románia és Moldova ezt a civilizációs szintet nem érte el. Még ma is nagyobb ott a nyomor, mint Erdélyben. Erdély autonómiájának kérdése azonban újból a határok revízióját jelenti... — Én nem új határokra gondolok, hanem az erdélyi magyarok és románok szuverenitására ... — És ezt mi nem látjuk lehetőnek. Nem egy megvalósítható lehetőség. Talán lehetőség, de nem tartom megvalósíthatónak. 55
