Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 11. szám - Péntek Imre: Otthon, Születésnapi torta (helyett), „A költő felel”, buzgalom, Évfordulók (versek)

Születésnapi torta (helyett) Borikának Úgy kívántunk, hogy nem kívántunk: fürge halacskaként mégis felcsobbantál a fényre. Botrány a léted, sejtjeink összeesküvése, minden érv, józan fontolgatás ellenére élsz, mozogsz, mosolyogsz. Ha „bűn” vagy, ketten követtünk el (amikor fogantál, rossz csillagok járták fölöttünk baljós táncukat), s lehet, hogy eltávolodunk anyád meg én — kétfelé járó mutatók egy romló számlapon — de összezárva egy lányalakban tovább veszekszünk, perlekedünk életed fogytiglan. Ne haragudj: „örökséged” ez a kopott értelmiségi lét, ez a szétszórt családtalanság, ez az egymásra mutogató részvét, — ezt fogadhatod (vagy utasíthatod) el, ettől nem szabadulhatsz végképp. Ne is törődj velünk — tűzz egy piros virágot a hajadba, s dúdolj egy általunk sohasem ismert szeszélyes dallamot, s meg ne tudd soha, mért loptunk ki a semmiből, akár a kisstílű tolvajok. 12

Next

/
Thumbnails
Contents