Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 10. szám - Beke Mihály András: Befejezetlen per- és párbeszéd - Mircea Băjannal, a România Liberă (Szabad Románia) magyarországi csoportjának vezetőjével, I. rész
J> lám a magyarok miket csináltak, egyikük megvert egy románt. Sötét dolgok ezek. Ilyenkor minden emberben fölébred a nemzeti érzés. Ez nagy baj. Ugyanezt vettem észre itt is. Vannak olyanok, akik nem olvasták el a könyvtárukban lévő könyveket, és téves dolgokat állítanak. Túloznak az egyik oldalon is, a másikon is. Ez nagyon rossz. Mi azért küzdünk, hogy pontos információink legyenek az eseményekről. — Egyetértek veled, bár ma az egyik oldalon a túlzások közelebb állnak a valósághoz, mint a másikon. Ám súlyos kételyeim is vannak. Vajon a Ceausescu-vezetés ideológiája, amely nem csupán nacionalista, de nyugodtan nevezhetjük fasisztának . .. — Igen, egyfajta sztálinizmus. — Ez az idológia milyen mélyen hatolt be az emberek tudatába? — Vannak olyanok, például Brailában, akik azt mondogatják: uram, a magyarok el akarják venni tőlünk Erdélyt. Soha életükben nem láttak egy magyart sem, semmit sem tudnak Románia történelméről, csak azt hajtogatják, hogy el akarják venni tőlük Erdélyt. Egyszerű emberek ezek, akik azt olvassák el, ami a kezük ügyébe kerül, a Scinteiát. Az értelmesebbek fölismerik, hogy mit akar Ceausescu, hogy meg akar osztani bennünket divide et impera alapon, és fölismerik azt is, hogy mindaz, amit mondogatnak nekik, ostobaság. — Létezik-e olyan értelmiségi réteg, amely rokonszenvezik a magyarokkal) — Vannak, akik fölismerik, hogy nincs más út. Hiszen sosem tudható, mikor lesz szükségünk egymásra. Fölismerik, hogy a románok és a magyarok együtt éltek, és együtt is kell majd élniük. Egyik célunk éppen az, hogy Romániát integráljuk Európa egyesült államai közé. Tudom, Magyarország is erre törekszik. Ha egy demokratizálódó Magyarországnak ez sikerül, akkor Romániának a közös határ, a szomszédság okán is követnie kell őt ebben. Főként a gazdasági életben, mert itt van a baj, azt kell európai szintre emelni. És akkor a határok maguktól eltűnnek ... — Ezt is már hallottuk egyszer, Petru Grozától. . . Mi viszont inkább azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb betelepült lelkét erősen megmérgezte a nacionalizmus. Úgy tűnik, valójában nem érzik igazán otthon magukat Erdélyben, ők olyan gyarmatosítók, akik Bukarestből, Vranceaból, Moldovából jönnek, és munkások vagy leginkább hivatalnokok, vezetők lesznek. Gyakran éppen elvben magyar intézmények vezetői. És nagyon fiatalok. Hiszen akik Ceausescu hatalomra jutásakor születtek, ma már azok is 24 éves felnőtt emberek. Ők hogyan gondolkodnak? Úgy véled, hogy számíthatunk részükről valami jóra? — Persze. Ha nem így lenne, akkor semmire sem mennénk. De nagyon nehéz lesz a helyes útra vezetni őket. És ezt is majd csak akkor lehet megtenni, ha Ceausescu így vagy úgy eltűnik a színről. Ma már senki sem hisz többé semmiben, olyan emberek a maiak, akik maguknak is hazudnak. Ez lenne az „új ember”, akit Ceausescu teremtett. — Milyen mértékben tekinthető a román nép, a románság nacionalistának? Meg kell ezt kérdeznem, hiszen a SZER román szerkesztősége a növekvő magyarországi sovinizmussal fenyegeti román hallgatóit. Sosem hallottam viszont egy bíráló szót sem román részről a román tömegek nacionalizmusáról, csak a Ceausescuéról. — Létezik, létezik ... — Milyen mértékű és milyen a belső kritikája? — Létezik ez a nacionalizmus, de nem tényekre alapozódik, hanem felülről vezérlik. És mivel nem a mélyből jön, könnyebben fölszámolható. Erdélyben persze sok minden valóban mélyről fakad, de ott az emberek fölismerik a valós helyzetet és egymással együtt élve jobban megértik, hogy ugyanaz a cipő szorítja őket. Az ország másik felében ezt nem ismerik fel, hiszen még nem találkoztak magyarokkal, még sosem láttak magyarokat. — Azt tartjátok, és közülünk, magyarok közül is sokan úgy vélik, hogy ez a mai nemzetiségi politika kizárólag Ceausescu nevéhez fűződik. De vajon ez így van-e? Akár a mai helyzetet, akár a történelmet nézzük, fölmerül a kérdés, vajon a román politikában ennek a nemzetiségellenes, mondjuk ki nyíltan, idegengyűlölő politikának nincsenek-e előzményei? — Nyilván minden a múltból ered. Ceausescu a maga javára fordítja a véres múltat. Ki akarja nyírni a magyarokat, ez világos, és e célból felhasznál mindent, ami valaha is történt. 68
