Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 10. szám - Balla D. Károly: Indulások, hársak boltja alatt, amikor, mesék és mítoszok, A jegenye, szorongás (versek)

csókodat vigyázd hát, megőrizd szerelmed létvízbe ne mártózz gőgösen mesék és mítoszok nem adnak kegyelmet ne bízz a földobott kőbe’ sem

vermektől óvakodj mindig és mindenütt egyensúly? — szakadó kötelek! borul az ég is, ha óvatlan kiderült vigyázz, mert forog a köpenyeg

A jegenye

Eső veri, a szél tépi, a nap égeti. Hűvös folyón játszanak a könnyű vérű sirályok.

Vágyakozva nézi röptűk, les utánuk. Nyújtózkodik karcsú testük felé aszott ágaival. Szomorú szerelmes leveleket ereget lombjából a levegő kacér táncosainak felörvénylő nyomába. Ha egy sirály megszánná: fürösztené az eső, törölné a szél, a nap cserzett kérgét megszárítaná.

De a sirályok csak játszanak vele, nem pihen meg egyik sem nála, egy százéves varjú * egyetlen társa.

Eső veri.

Szél tépi.

Nap égeti.

Ha arra jársz, simítsd meg érdes törzsét tenyereddel.