Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 1. szám - Papp Zoltán: „…ennek a korszaknak a múzsája és a médiuma Maga lesz…” (Adalékok Erdei Ferenc életútjához)
önérzethiány, ami akadályozta kifejlésem, az csaknem egészen eltűnt. Nagyon sokan és nagyon komoly emberek várnak tőlem eligazítást, tehát magam is merek valamit várni magamtól.”40 Budaliget, 1937. december 9.: „ ... önbizalmam csorbátlan. Nahát. írok, írok, de most úgy fölszökött a politikai ázsióm, hogy programot kell írni..., szóval vezérkedem, jobban, mint valaha”.41 Politikai mozgalmuk sokszínűségére is többször utal e levelekben. „Vagy 15—20 olyan haladó csoport van Pesten — folyóiratok, párttöredékek —, amik valamiféle szellemi népfront egységbe kívánkoznak és hajlandók politikai gondolkodásra, most ezeket illeszt- getem egybe, s ez jó munka és ebben egy kicsit már ,késznek’ mutatkozom. Az emberek, akik közt ez a forgolódás folyik, fantasztikusan sokfélék. Hogy csak határeseteket említsek: Vámbéri Rusztem — Dessewffy Gyula gróf — Katona Jenő — Darvas József — a márciusi agráriusok — ortodox marxisták — liberálisok — zsidók és fajvédők etc.”42 Ismert, hogy Erdei a Szegeden élő és dolgozó Baráti Dezsőt — egykori szellemi társát a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában — többször is arra ösztönözte, hogy alakítsa meg a városban a Márciusi Front helyi sejtjét, teremtsen szellemi hátteret a mozgalom és akciói számára. Ez azonban csak részben sikerül, s Baróti kezdetben eredménnyel kecsegtető erőfeszítései 1938 őszére végképp zátonyra fúrnak.43 Erdei valami hasonlót szeretne kezdeményezni szülővárosában, Makón is. A szervezésben Diósszilágyi Évát hívja segítségül. Az 1937. november 13-i keltezésű, igen hosszú levelében részletezi elképzeléseit. A Függetlenségi Kossuth Párt napjai meg vannak számlálva, de hivatalosan még létezik. Nyilván öreg barátait sem szeremé megsérteni. Ezért egy belvárosi 48-as kört kíván szervezni. De az igazi cél nyilvánvaló — a Márciusi Front helyi sejtjének létrehozása —, hiszen ezt írja: „Persze kell a társaság is, s nem az öregek.”44 Aztán sorra veszi a számbave- hető embereket. (Ismerőseit.) Az eredmény meglehetősen lehangoló. De azért reménykedik, hátha létre lehetne mégis hozni egy olyan kört, amely „a makói szellemi élet fészke”45 lesz, lehet majd. Végül még egy levél, a témakört mintegy lezárandó. 1938. március 29-én kelt, Budapesten. Erdei pontokba szedetten számol be életének apróbb-nagyobb eseményeiről, többek között a „Parasztok” kéziratának nyomdába adásáról, a „Mit kíván a magyar nép?” körüli hercehurcáról, magánügyekről. Majd így folytatja: „Eddig voltam Supkáéknál (ápr. végén M-ra jönnek), szegediekkel (nagyon örülnek Neked), Sárköziéknél, kisgazdáknál és kacérkodtam nyilasokkal, veszély nélkül”.46 Úgy hisszük, hiba lenne, ha a megjegyzésnek nagyobb jelentőséget tulajdonítanánk, mint amennyit valójában hordoz-tartalmaz. Ismerve Erdeit — korabeli ténykedését, későbbi pályafutását —, egyértelműen állíthatjuk: nem lehetett valóban több ez a veszélyes ellenfél szándékainak kipuhatolásánál, nézeteinek feltérképezésénél. Annál nagyobb figyelmet kell fordítanunk arra az állandóan visszatérő érzelmi, hangulati, idegi labilitásra, amelyet a levélsorozat egyértelműen tükröz. Mi hozza létre és élteti ezt? Valamiféle eredendő (idegi, jellembeli) ok? Vagy közvetlen kapcsolatban áll a körülményekkel? Inkább ez utóbbira gyanakszunk. Erdei — erre gyakran utal leveleiben, —, szülővárosától elszakadtan, a fővárosban igazi otthonra nem találva, szerelmétől is távol, meglehetősen rideg életet él. Amikor nincs éppen társaságban, a politika forgatagában, vagy amikor pont sikertelenül birkózik a „Parasztok” rárótta feladattal, gyakran nagyon magányosnak, elhagyatottnak érzi magát. Egészségi állapota sem kielégítő. Rengeteget futkos ügyei után, kimerítő szellemi munkát végez, amellett mértéktelenül dohányzik és nem táplálkozik rendesen; időről időre rosz- szullétek környékezik. Egzisztenciája, megélhetése is labilis. Alig van olyan fix jövedelme, amire biztosan számíthat. Apját, öccsét 1938 elején felköltözteti Pestre, pontosabban Szigetszentmiklósra. Ez, valamint az ottani gazdálkodás megszervezése is sok vesződség- gel jár. Erdei mindemellett — különösen, amikor megkezdődnek a népi írók elleni perek — azzal is tisztában van, hogy formálisan is bezárultak előtte a polgári érvényesülés lehetőségei. Bizakodik természetesen egy jobb jövő, az új világ eljövetelében — ezért még 53