Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 1. szám - Papp Zoltán: „…ennek a korszaknak a múzsája és a médiuma Maga lesz…” (Adalékok Erdei Ferenc életútjához)
Erdei Ferenc apósából — orvos lesz, Józsefből ügyvéd, Dezsőből gépészmérnök, Juliannából pedig előbb egy gyógyszerész, majd — második házasságában — egy református pap hitvese. Ha csupán futó pillantást vetünk a két család történetére, akkor is rögtön szembetűnnek a közös paraszti eredeten túli különbözőségek. A Diósszilágyiak a tanyásgazdaságból a középbirtokosság felé „fejlődnek”. (Legjobb tudomásunk szerint hagymatermeléssel nem foglalkoznak.) Öröklésekkel, ügyes és szerencsés gazdálkodással hamarabb és magasabb vagyoni szintre küzdik fel magukat, mint a kertészkedő, kishagymás Erdeiek, akik a századfordulóig csupán odáig jutnak, hogy a szakadatlan életküzdelem során rengeteg munkával megélhetési egzisztenciát teremtenek maguknak és családjaiknak. Olyan adatok nem állnak rendelkezésünkre, amelyek alapján a két család gazdasági szemléletét érdemlegesen össze tudnánk hasonlítani. A hagymakertészekre oly jellemző rugalmasság, piacérzékenység, vállalkozói kedv azonban — az elért eredményekből visszakövetkeztetve — feltehetőleg a Diósszilágyiakból sem hiányozhatott, s nem kizárólagosan az Erdeiek karakterisztikus tulajdonsága. A vagyoni helyzet ily mérvű különbözősége minden bizonnyal döntő szerepet játszik abban, hogy az első értelmiségi generáció egy nemzedéknyivel korábban jelentkezik a Diósszilágyi famíliában, mint az Erdeiben. A családi vagyont legnagyobb mértékben gyarapító Szilágyi Sándor életének delén kétszáz hold jó minőségű földet mondhat magáénak. (Igaz, ennek kétharmada elúszik majd, mert a családfő az első világháborúban hadikötvényekbe fektetve pénzét, spekulációkba bocsátkozik.) Mind a négy gyermekéből „urat” — napjaink szóhasználatával élve fogalmazhatunk így is: értelmiségit — akar nevelni. Mindenesetre már egyikből sem — vagyonos, birtokos — parasztot. Mi mással magyarázhatnánk ezt az elhatározást, mint a feltörekvési vággyal? Méghozzá úgy jutni fentebb a társadalmi ranglétrán, hogy közben végérvényesen elszakadni valamitől. Ez a szándék igencsak különbözik attól az útravalótól, amit — egy generációval később — a két Erdei fiú kap majd otthon, az értelmiségi pályára lépés előtt. „Az öregebb Erdei megkövetelte fiaitól a paraszti munkában való mindennapi részvételt”.8 Diósszilágyi Sámuelnél még a véletlenek sajátos összejátszásának is tulajdoníthatjuk, hogy életútja nem az apja megjelölte irányban — tehát nem a néppel szakító úri világba — vezetett. Az Erdei-fiúknál mindez — a néphez, a parasztsághoz mint osztályhoz, a földhöz való ragaszkodás, hűség — már természetes, magától értetődő magatartás. Diósszilágyi Sámuel, a helyi kórház belgyógyász főorvosa a század első évtizedének végétől jeles szereplője Makó kulturális életének. Gyakori vendége Úri utcai házának Juhász Gyula. Móra Ferenc e falak között írja híres munkáját, a Georgikont. (Ebből jóval később, a „Parasztok” egyes fejezeteit ugyanebben a házban papírra vető fiatal Erdei is idéz majd — a szerző feltüntetése nélkül — sokak által legjobbnak tartott műve lapjain.) Diósszilágyi atyai jó barátja, istápolója József Attilának. Személyes kapcsolatban áll a kor számos haladó személyiségével: Supka Gézától Móricz Zsigmondon át egészen a szárnyukat akkoriban bontogató ifjú népi írókig. Részt vesz a város haladó megmozdulásaiban. A húszas években szabadkőműves páholy tagja. A 48-as Függetlenségi Kossuth Párt szimpatizánsa. A Nemzeti Parasztpárt 1939-es megszületésénél még csak bábáskodik, később (1945-ben) azonban tisztséget is vállal az NPP-ben. (Noha e tekintetben mindig is igen tartózkodó.) Egyik erjesztője, szervezője és mecénása a város irodalmi, művészeti, zenei életének. Barátja, baráti körének tagja a helyi progresszió jeles személyiségei közül Espersit János, Könyves-Kolonics József, Fried Ármin, Kesztner Zoltán, Márton Bálint, Barna János, Saitos Gyula, H. Szabó Imre, Bíró Sándor, Benjámin Gyula. Erdei Ferenc is korán kapcsolatba kerül e körrel. (Azonkívül természetesen a helyi szociáldemokratákkal, sőt a soraikban tevékenykedő kommunistákkal is.) Már egészen fiatalon atyai barátjai közé számíthatja Diósszilágyit, Könyves-Kolonicsot. Ők ketten döntő hatást gyakorolnak szellemi fejlődésére is. Könyves-Kolonics a Kossuth Párt egyik helyi vezetője — ügyvédi iroda vezetőjeként egy ideig Erdei principálisa. Nyilván neki is 44
