Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 5. szám - Tolnai Ottó: Miközben halálos csönd van (hangjáték)
voltak macskákkal, nem volt nehéz elcsípni egyet-egyet.. . Milyen idilli csönd állt be egy-egy macska felfalása után ... N. ANNA Karcsi, te teljesen megőrültél!? Gyere ki ebből a kamrából! N. KÁROLY Vigyázz, ledöntöd a stelázsit! Anna csendesedj... csendesedj, no... Hallod? Anna, hallod? N. ANNA Nem. Nem! Nem hallok semmit! N. KÁROLY Figyelj csak. Valamit csinálnak. Csak teljesen csöndben. De miért? Mondd, miért van szükségük abszolút csöndre? Miért? Valami történik odaát. Zaj nélkül. Hangtalanul. Némán. Akárha valami végtelen operációt végeznének ... Abszolút csöndben ... Anna, mondd! N. ANNA Hát ha éppen érdekel, szerintem egészen egyszerű dolgoról van szó. Ezek az emberek tíz éve még tanyán éltek — és lenn élnek az alsókonyhában, ott, ahol meleg van. Ezek a felső szobák afféle tisztaszobák. Csak a szellemek élnek bennük. És te, minden jel szerint, azokkal kommunikálsz ... a szellemekkel... a tisztaszoba szellemeivel... N. KÁROLY Tisztaszoba ... Emlékszel, amikor egyszer éjszaka találtunk kimenni a tanyánkra? N. ANNA Emlékszem. Hogyne emlékeznék. Éjszaka találtunk kimenni. Szabadkán voltunk színházban, s gondoltuk, a tanyán alszunk ... Emlékszem. Hogyne emlékeznék. Az öreg tanyás bácsi kivette a füléből a kis szerkentyűt és nem tudtuk fölzörgetni. Muszáj volt a levegőbe lövöldöznöd apád vadászpuskájával, amit azért hoztál magaddal, hogy lelődözd a baglyokat, amik — állítólag — mészárolják a kisgalambokat... Pedig nem a baglyok mészárolják, a patkányok, a görények .. Istenem, milyen gyönyörű szeme van a bagolynak! Hogy volt szíved a szeme közé lőni?! N. KÁROLY Hát nem te siránkoztál, hogy egyetlen kisgalamb se marad, mind lemészárolja őket valami? Nem te siránkoztál, hogy nem bírsz aludni, olyan mészárlás történik a padláson? Nem te mondtad, hogy egy napon csorogni kezd ránk a vér ... Elhatároztam, mindent lelődözök a padláson, mindent, ami csak mozog .. N. ANNA És a nagy lövöldözésre végre felijedt a bácsi. Azt hitte, kitört a háború ... Kettőben részt vett, azt hitte, itt harmadik is ..: gondolta: három a magyaré ... N. KÁROLY Az miatt a szerkentyű miatt bocsátotta el végül az apám. Azt mondta, kiveszi a füléből és még a szamárordítást sem hallja. Éhen, szomjan veszik a szamarunk. A kis öreg borzasztóan felbőszült ez miatt, mármint hogy 6 nem képes ellátni egy szamarat, amikor az állami birtokon ötven bikával volt megbízva, ötven bikával! N. ANNA Vigyázz, eltöröd a partvis nyelét. Mássz le már! N. KÁROLY Emlékszel? N. ANNA Emlékszem. N. KÁROLY Mire? N. ANNA Legjobban akkor ijedtem meg életemben, amikor egyszer, még fenn laktunk a toronyban, kimentünk labdázni a Fruska Gorába. N. KÁROLY Nem emlékszem ... N. ANNA De én emlékszem. Labdáztunk, ricsajoztunk, üvöltöztünk, hemperegtünk a gyerekekkel. És elgurult a labda. N. KÁROLY És elgurult a labda? N. ANNA Igen, elgurult a labda ... N. KÁROLY Melyik labda? N. ANNA Az a nagy piros pötty es. Elgurult a szomszéd telken épült félig befejezett kis nyaraló elé ... N. KÁROLY Nem emlékszem. A piros pöttyes labda elgurult a szomszéd elé ... N. ANNA A labda után futottam, énekelve, boldogan. A labda megállt egy fűcsomó előtt. Lehajoltam. De közben gyönyörű kamillás pázsitot pillantottam meg .. . Lehajoltam, hogy megszagoljam .. . közben arra gondoltam, ha befejezzük a labdázást, majd szedünk télire kamillát... Szóval, lehajoltam a labdáért. De abban a pillanatban, ahogy megérintettem a labdát, éreztem: néznek. Felpillantottam a teraszra. Csíkos nyugágyakban 12
