Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 5. szám - Fehér Ferenc: újvidéki magyar szó; A Mosztonga mellől; Németh István; Orom; Fegyelmezett novemberi sorok; Életjel; Bovec, Trenta; Sztobi színháza; Motovun; Gryka ë Rugoves; Szemtől szemben, Azért; Sonja Maodušnak; Egy női arcra; Rovigno; Betyárvölgyi látomás; A kanizsai Tisza-hídnál; Fohászkodó (versek)
Fegyelmezett novemberi sorok Egyazon égbolt alatt? — egyazon felhők fölött! — ezerkilométerekre a szülőhazától egy mosolygó asszonyi arc (de már lányunk is lehetne) ahogy vámosok helyett visszavesz a világtól a napok óta szűkölve hordott hiány most a belénk robbanó otthoni szó míg engedelmesen odakötözzük magunkat s egy újságcím vigyora „Még sötétebb napok várnak ránk” nem-kivándoroltakra nem világgá szóródottakra otthon születettekre otthon eltemetettekre egyazon égbolt alatt egyazon felhők fölött a felhők alatt egyazon szívvel dobbanó hazára az adasevci erdők egyszervolt nyárfa-nyájaira a sötétben kitapogatjuk újra egymás kezét ahogy érettségi után a deszkabarakkok során ott lent a testvériség útszalagja egy francia lány szájából a szó „druze” Florika kislánykori libái a bánáti füvön Michal Babinka utoljára látott szenvedő arca egy írótalálkozón . . . Életjel Nem az élet jele — az élet maga! Amit nem szikrázó nap, csak éjszaka vetíthet, égbolt az is: a csillaga ... Nem a harsánykodás — az csak a nagy valami: sírhantból a fűsarj adást kihallani!
