Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 3. szám - Zimonyi Zoltán: Vihar a Viharsarok körül
megszervezése, az agrárproletáriátus bázisán szerveződő új parasztpárt gondolata mellett felcsillant a szövetség lehetősége a szociáldemokratákkal, tehát a munkáspárttal is, amit a Szocializmus című folyóirat egy cikkében nyugtázott is. A mű helyét a baloldal — Kassák Munka című folyóiratától eltekintve — egyértelműen kedvező fogadtatása jelzi; ehhez hasonló egyöntetűség csak a szélsőjobboldali elutasítást jellemezte. Féja Géza ekkor a baloldalhoz tartozott, de nem volt kommunista, sőt titkos-szimpatizáns sem. Az álláspontját meghaladó szélsőbaloldali „kisajátítás” éppen ezért nem fedte a nézeteit, így magában hordozta a későbbi renegát Féja-kép esélyeit, Féja jobbramozdulása ugyanis ehhez az olvasathoz képest erőteljesebb volt, mint valóságosan. A csehszlovákiai és főleg a moszkvai visszhang egyébként is a vád hangját erősítve verődött az ügyészségre és a tárgyalótermekbe, s Féját ösztönösen is elhatárolódásra késztette. Baloldali beállítottsága és valamennyi baloldali irányzat felé való nyitottsága mellett ugyanakkor megfigyelhető bizonyos elhatá- rolatlanság is jobbfelé. Németh Imre és Matolcsy Mátyás nyomán Féja is Gömbösre hivatkozva próbálta menteni a vádlottak padjára ültetett szociográfiát: — úgymond a kíméletlen valóságfeltárás és „leleplezés” ösztönzője volt a néhai miniszterelnök is. E védelmi érvet az a furcsa körülmény adta kézre, hogy a sajtóügyészségeken, bíróságokon liberálisabb szellem uralkodott Gömbös idején, mint Darányi alatt. A Viharsarok védelmében Gömbös neve a kormány gleichschaltoló — tehát lényegileg Gömbös elhatározott, de meg nem valósított — irányával szemben volt fölemelt pajzs. Mindenesetre Féja ideológiai képlékenységét jelzi, hogy számára, ha csak taktikából is, érv lehetett Gömbös Gyula, akire — bár bírálta a reformpolitika csődjét — halála után hivatkozni lehet. A közhiedelem szerint a Viharsarok teljes peranyaga ismert, már megjelent; e tévedést valószínűleg az táplálja, hogy a Márciusi Front egykori brosúrája a Viharsarok újabb kiadásaiban „A Viharsarok-per törvényszéki tárgyalásának anyaga”-ként szerepel. Eredetileg A „Viharsarok” a bíróság előtt — Féja Géza pere címmel jelent meg 1937 későőszén, s mint az alcímében jelezte, nem egyéb, mint „A budapesti kir. büntetőtörvényszék 1937. október 14-én tartott főtárgyalásának gyorsírói feljegyzések alapján készült szövege”. Megjelentetése a maga idejében bátor tett volt, a még évekig továbbgyűrűző per eseményeit azonban nem ismerhetjük meg belőle, még azzal a rövid kiegészítéssel együtt sem, amelyet Féja Géza illesztett a Viharsarokkal közös 1957-es kiadásához. A per önmagában is korrajz. Az eljárást politikai döntés alapján indították meg csaknem egy hónappal a könyv megjelenése után, 1937. április elején. Az ügyészség indítványára a bp-i. kir. büntetőtörvényszék ún. vádtanácsa április 8-án elrendelte a Viharsarok lefoglalását, a szerző és a kiadó fellebbezése nyomán azonban ugyanez a vádtanács két hét múlva feloldotta a könyvet és a szedést is, ez tette lehetővé, hogy hamarosan megjelenjék a Viharsarok második, majd harmadik kiadása, a köteles példányokat 1937. május 1-jén illetve szeptember 20-án mutatták be a sajtóügyésznek. „A vádtanács döntésének indoklása olyan, mintha közülünk írta volna valaki” — jegyezte fel öregkorában Féja az elkobzást feloldó végzésre, amelynek indoklása szerint „ha indulatokat fel is kelt az olvasóban a puszta, rideg adatokkal alátámasztott nyomorúság leírása folytán, ez az indulat e vidéknek a könyv által állapított közállapotai sivársága miatt fogja el az olvasót”. A könyv állításai nem a magyar államra és nemzetre vonatkoznak, „hanem vonatkoznak a magyar politikusra, közigazgatásra, vagy vezető rétegre* tehát a kormányzati, közigazgatási szervekre, [...] akik azonban a magyar állammal és a magyar nemzettel nem esnek egy fogalom alá”, így „ha a tények valótlanok is lennének, azok nem a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülését csorbítanák.” A bp-i kir. ügyészség a könyv elkobzására tett indítvánnyal egyidejűleg, tehát április 7-én nyomozást rendelt el osztály elleni izgatás és a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen sajtó útján elkövetett vétség miatt; rendőrségi házkutatás és kihallgatások eredményeként április 13-án elkészítette és kiadta a vádiratot Féja Géza ellen, amely azonban egyelőre elfeküdt az első fokon illetékes bp-i királyi büntetőtörvényszéken. Az újabb kiadások miatt azonban az ügyészség Féját „a büntetőeljárás megindításával adott nyomatékos figyelmeztetésnek nem engedelmeskedő” személynek minősítette, s nemcsak 70
