Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1988 / 3. szám - Fogarassy László: Garbai Sándor emigrációs évei Pozsonyban (1934 -1938)

párizsi Magyar Függetlenségi Mozgalom ellenségesen fogadta ezt a tevékenységet, mivel ez a mozgalom elfogadta a trianoni határokat.23

Javaslatait sehol sem hallgatták meg, hogy haza nem térhetett, ahhoz nagymértékben hozzájárulhatott Szakasits Árpáddal keletkezett viszálya is, habár Böhm Vilmos, feledve a régi súrlódásokat — erősen Garbai pártját fogta. Sorsát így sem kerülte el: száműzetésben halt meg, mint IV. Károly király, Károlyi Mihály és Horthy Miklós. Talán csak dél-amerikai államok történetében fordul elő, hogy négy ennyire eltérő politikai utat járó államfő emigrációba jusson.

Garbai emlékezései azért is fontos adalékot jelentenek a Csehszlovákiában élt emigránsok történetéhez, mert habár az általa felsorolt személyiségek közt sok tollforgató ember akadt, pozsonyi vonatkozású feljegyzéseik nem hozzáférhetők, illetve nem kerültek napvilágra.

Jegyzetek

1 Összefoglaló életrajza: Szabó Ágnes—Varga Lajos: Garbai Sándor (1879—1947). = Párttörténeti Közlemények 1979/3. sz., klny.

2 Párttörténeti Intézet Archívuma 810. f. 36 ő. e. Pozsonyi éveiről a 871—1068. old. Közben a 909 —1050. az erdélyi és amerikai körútjáról.

3 Fényes László a proletárdiktatúra idején rövid ideig túszként letartóztatásban volt, az ellenforradalom első napjaiban „A magyar néphez” kiadott röpiratban a zsidók számának korlátozását követelte az iskolákban és a közéletben. A Tisza-pörben gyilkosságra való felbujtással vádolták, de a bíróság fölmentette. 1926-ban Bécsbe emigrált, belépett a szociáldemokrata pártba és az Arbeiter Zeitungba Horthyt támadó cikkeket írt. Garbai nem kedvelte Fényest prepotens modora miatt. Lásd Garbai emlékezéseit 778—781.

4 A parasztcsaládból származó Fehér Ferenc tagja volt az 1919. június 20-án megalakult szlovák tanácskormánynak, „Éljen a háború” címen regénye jelent meg Pozsonyban. Lásd még Garbai 874 —876.

5 Kétágyas szobáról volt szó, mert Garbai a feleségével élt az emigrációban. Tíz korona akkoriban két pengőnek felelt meg, tehát a mai helyzethez képest elképesztően olcsó ár.

6 Garbai nem közli, hogy milyen forrásból. Peéry Rezső annyit tudott, hogy Böhm Vilmos a II. Intemacionálétól kapott szerény kegydíjat.

7 Mivel Pozsonyban a magyar szociáldemokraták 1923 után önálló listán nem indultak többé, összehasonlításként közöljük, hogy a hasonló nemzetiségi összetételű Ligetfalun az 1935. évi községi választásokon a magyar szociáldemokrata párt 7735 szavazat közül 196-ot kapott és egy mandátumot nyert. A csehszlovák szociáldemokraták 493, a német szociáldemokraták 303, a kommunisták 1252, a két magyar ellenzéki párt pedig 1399 szavazatot nyert. Ebből következtetve Pozsonyban a magyar szociáldemokrata szavazók száma kb. 1100—1200 lehetett.

9 A kormánybiztos az agrárpárthoz közel állt Nagy Jenő bankigazgató, Dérer Iván sógora lett, akinek sikerült Komárom város pénzügyeit rendbe hozni. Az 1938. évi községi választásokon „magyar demokrata párt” cimen indult listán másodmagával bejutott a városi képviselő-testületbe.

10 Ezzel függhet össze dr. Szerényi Ferdinánd magyar gimnáziumi tanár (tanácsköztársasági emigráns) kilépése is.

11 Leser Lajos inkább a kispolgári intelligencia részére tartott előadásokat, amelyeket a szlovákiai szabadkőműves páholyok szerveztek és finanszíroztak. (Garbai, 1058.)

12 Fényes László, mint a kormánytámogató Magyar Újság munkatársa, kötött helyzeténél fogva nyilván Schulcz intenciói szerint írt és beszélt, aki viszont Déremek volt a szócsöve.

13 Garbai kéziratában hibásan Ok József.

14 Garbai 904—908. Hja J. Marko igen termékeny író volt, egyébként a Bláha (volt Baross) kávéház fizetőpincére. Bodnár könyvét saját neve alatt „Dornkappel, predmestie troch jazykov” (Praha 1938, 216 1.) címen adta ki és a bevezetőben Bodnárt csak mint informátorát tüntette föl. Lásd bővebben: „Magyar—szlovák irodalmi plágiumpör.” = Magyar Nemzet, 1938. szept. 11. (15. sz., 24. o.).

15 Garbai 997—998.

16 Surányi Géza, „A Reggel”, majd a „Magyar Újság, szerkesztője nem azonos Surányi Lajossal, aki a húszas évek elején magyar szociáldemokrata, majd kommunista képviselő volt a prágai parlamentben, majd Magyarországra kiutasították. Még csak rokonságban sem voltak.

17 Garbai kéziratának gépelt szövegében „Sándor” utónév előtt üres hely van, mert a kézírásból a gépbe írta, nem tudta elolvasni a vezetéknevet. Mint a helyi körülményekkel ismerős helytörténészig