Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 2. szám - Sümegi György: „Sosemismert emberi orcákkal”
FoR ItáS mi A TARTALOMBÓL Ara: 16,— Ft Grandpierre Attila: Az Én lehetőségei a ma kultúrájában (Az élet hordereje) Lassan 2000 éve, hogy a görög-római civilizáció romjain kifejlődött az európai civilizáció. A hódító anyagi-technikai fejlődést azonban nem a világ egyre emberibb birtokbavétele kísérte, mert megbomlott a kultúra szerves egysége . . . Ebben a kifordult, atomizálódott világban az élet lényegtelen és jelentéktelen mellékjelenség csupán . . . Az ember egyéni életének alkotásában tőle független, idegen természeti és társadalmi erők játszanak döntő szerepet. A megszűnt értékek helyébe új értékeknek kell kerülniük — Beszélgetés Vekerdy Tamás pszichológussal Visszaemlékezve szülőfalumra, legelőször a tisztaság jut eszembe-. Az utcát maga előtt mindenki mindennap elsöpörte, a házakat húsvétra kivül-belül kimeszelte . . . Falvaink azóta elpiszkosodtak, a városokról ne is szóljunk . . . Véleménye szerint milyen okok húzódnak e mögött az elpiszkosodási folyamat mögött? — A depressziv állapot, vagy egyszerűen fogalmazva, a lehangoltság személyes elhanyagolással jár ... Deme Tamás: Manipuláció, kontra nevelés (Archaikus emberképtorzó, a XX. század végéről) . . .úgy kell csinálnunk, mintha sportolók lennénk! Minket néz a fél ország a tévében! Fantasztikus dolog, ott guggolni az ÉLJEN szó alakzatban! (Képzeld, én már voltam egyszer ékezet is!) De a legnagyszerűbb az, amikor széjjelüvölti parancsszavát próbákon a hangosbeszélő: „Figyelem! Az adott jelre mindenki, egyszerre, spontán lelkesedéssel éljenezve rohan a dísztribün elé . . .!” — Rohantunk. Torkig, fülig spontán lelkesedéssel.
