Forrás, 1988 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1988 / 11. szám - Voigt Vilmos: Pictura uti natura
jellegű poszterek egyáltalán nem véletlenül jutottak előtérbe. Bizonyos ideológiai hátteret ezek képviselnek, mást azonban nem kívánnak népszerűsíteni. Művészetileg pedig a poszterek, éppen emiatt nem a természetet ábrázolják, hanem a természetet ábrázoló művészet mintáit utánozzák. Jól látható ez abból is, milyen képző- művészeti alkotások nagyalakú másolatai jelennek meg a poszterok között, azok szerepét magukra vállalva. (Noha egy nevezetes festmény hű reprodukciója végtére is sohasem lesz önálló poszter.) Hogy csak a nálunk e műfajban ajánlott és magyar festők műveit ábrázoló nagyobb méretű reprodukciókat ábrázolókat említsük, ilyenek Szinyei Merse Majálisa, Pacsirtája, Mednyánszkytól a Virágzó fák. Paál Lászlótól az Erdei út, a néhány alakos, ám lényegileg tájkép jellegű festmények közül mondjuk id. Markó Károly Diana a vadászaton, vagy Római campagnai táj, Mészöly Géza Balatoni halásztanya vagy Faluvége c. festményei. Ahol sok kép között válogathatott a művészeti sokszorosító, ott is ilyen mellett kötött ki, mondjuk Munkácsytól a Fasor került a poszterter méretű reprodukciók közé. Természetesen festők más művészi módszerrel, más eszmevilágot kifejező műveiről is készülnek reprodukciók, sőt ezeket fel is teszik az emberek szobáik falaira. Csontváry vagy Madarász, sőt akár Bernáth Aurél, Szőnyi István, Gulácsy Lajos és M. S. mester képei azonban kirínak az egyszerű „posztervilág” termékei közül, egyenként van művészi mondanivalójuk, és ez egymástól is igen elütő. Utánozhatja ezt is a poszter. A déltengeri, egzotikus tájak gyakran Gauguin (egyébként reprodukciókban is közkedvelt) festményeinek is utánérzései. Több poszter „eredetije” Vasarely op-art stílusú alkotásaiban érhető tetten. Növelheti a képzőművészeti reprodukciók poszterré válásának lehetőségét, ha nem a teljes eredeti művet másolják, hanem abból kivágnak egy-egy tetszetős részletet, módosítják a színkompozíciót stb. Még így is feltűnő, hogy egy jó képzőművészeti alkotás mily kevéssé jó poszter. Vagy éppen poszterkompozíciójú, sőt képzőművészetileg elég szerencsétlenül sikerült festmények (pl. Szőnyitől az agyonreklámozott, ám egyenesen idétlen Kerti pad) végtére mégsem funkcionálnak poszterként. Más a nézőpontjuk, képkivágásuk, főleg más az ideológiájuk. Önálló művészi termékek, és ezekkel a poszterpiac nem tud mit kezdeni. Egyetlen mondatban úgy foglalhatjuk össze mindezt, hogy a poszterek igen jelentős csoportja ugyan a természetet tárja vásárlói elé, ám mégsem a természetet mutatja be, hanem az arról készült művészi ábrázolások utánzása. Natura uti pictura. Mintáit veszi a naiv festészetből, az impresszionizmusból, a realizmusból, a reneszánsz és a barokk művészetéből, olykor ezeket vegyíti is. Nem is a konkrét festmény, hanem a festőiség utánzása a célja. Nem egyetlen művészeti irányzatot vagy megoldást követ, még témáiban is általánosabb, határtalanabb, kevésbé egyértelmű. A már ideologizált természetet kívánja adni, ezzel pedig a „természetvallás” legismertebb közhelyeit idézi fel ismét. Hagyománya itt keresendő, megejtő hatása ezzel magyarázható. A poszterek világa nagyon sokoldalú. Ugyanazt a képanyagot igazán sokféle szempontból lehet bemutatni. Gyakran nem azért, mivel olyan sok érték fejeződik ki bennük, hanem azért és oly módon, mivel az összevetés során kiderül, milyen érdekes jelenségek hiányoznak a képekről. Például a haza, az otthoni táj ismert ábrázolása teljesen kimaradt. Helyi és nemzeti szimbólumok hiányoznak, és ez annál feltűnőbb, mivel az Eiffel-toronytól mondjuk a Mátyás-templomig és a Halászbástyáig, vagy a Gellért-hegyről például a Lánchidat meg a Parlamentet bemutató panorámaképig (amelyek pedig oly gyakoriak a különben ismert egyéb fotójellegű, vagy azt utánzó alkotásokon, mint például albumok, képeslapok, plakátok, hirdetések stb.) igazán egyszerű lenne ilyen posztereket is forgalomba hozni. Vagy nem jutott még el a poszter fejlődése e szintjére, vagy még sok olyan rejtett vonása van, amelyek feltárása a kutatók feladata. Ezért is hangsúlyozom, csupán egy, ám alapvetőnek tekinthető vonást mutattam be. 10