Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 9. szám - VITA AZ ÉLET ÉRTÉKÉRŐL ÉS MINŐSÉGÉRŐL - Dám László: Népi építészet a Duna-Tisza közén: Sztrinkó István néprajzi kismonográfiája: [könyvismertetés]
oromzatok és homlokzatok kiképzése, díszítése tájanként változó sajátosságokat mutat, addig az alaprajzi tagolódás, a tüzelőberendezés és a füst- telenítés tekintetében lényeges eltérések alig mutathatók ki. S míg a külső építészeti formákban jól elkülönül a mezővárosi és falusi építészet, addig a ház lényeges, típust alkotó és funkciójukban is meghatározó morfológiai jegyeiben ez a különbözőség alig jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a századforduló évtizedeiben egy mezővárosi polgár házának alaprajzi és funkcionális tagolódása, tüzelőberendezése és füsttelenítése szinte semmiben sem különbözött egy falusi paraszt otthonától, legfeljebb az arányok voltak mások. Ezt pedig a Duna-Tisza közi anyag is alátámasztja. Feltűnő azonban, hogy a Tiszántúlon szinte egyeduralkodó boglyaformájú kemence, a Tiszától nyugatra jóval kisebb szerepet játszott, helyette a csonka gúla ill. csonka kúpszerű formák domináltak. Sőt egyes kemenceformák, így pl. az ún. kisasszony derekú kemence a középkori cserépkályhák formavilágát örökíti tovább. Ez a kemenceforma ill. annak változatai pedig csak ezen a tájon találhatók meg. Mindez azért is fontos a tudományos kutatás számára, mert a történeti és régészeti forrásokból tudjuk, hogy a középkorban, a 14. századtól a 18. század elejéig az alföldi házat bögreszemes kemencékkel, cserépkályhákkal fűtötték, s ez a tűzhelyforma csak a 18-19. században szorult ki a paraszti-mezővárosi építészet gyakorlatából. Végül föltétlenül meg kell említsük, hogy Sztrinkó István munkája nemcsak a hagyományos népi építészetről nyújt áttekintést, hanem — ha röviden is — bemutatja azokat a közelmúltban lejátszódott változásokat is, amelyek éppen ezt, a sok évszázados múlttal rendelkező tradicionális építészeti kultúrát végérvényesen átalakították. A kismonográfia megítélésem szerint a tudományos kutatás nélkülözhetetlen forrása, amely számos új összefüggést, problémát, megválaszolásra váró kérdést vet föl. De nemcsak a kultúránk múltját tanulmányozó kutató forgathatja nagy haszonnal, hanem figyelmébe ajánlom minden környezete, szülőföldje iránt érdeklődő embernek. (Studia Folkloristica et Ethnographica 22. Debrecen, 1987. KLTE Néprajzi Tanszék) Dám László Fuszenecker Ferenc: Tanya, II. 1986. 95
