Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 9. szám - VITA AZ ÉLET ÉRTÉKÉRŐL ÉS MINŐSÉGÉRŐL - Ruff Imre: "Ego sum via ..."?
tenek, amely a szerelmet a fogamzástól — tehát a biológiai aktustól — elválasztva éppen a humánum irányában hat. S ne haragudjon a szerző, de amit a „törvényszerűség ismeretében a fajtanemesítés módszeréről” mond, számomra vészesen hasonlít a következőkre: .. az állam ne tűrje a testi és lelki selejtességekkel oly gyakran terhelt legalsó népréteg ivadékainak aránytalan elszaporodását, hanem találja meg a módját annak, hogy a nagyon gyöngén szaporodó intelligens középosztály, valamint a testben-lélekben ép kisgazda társadalom évszázadok folyamán kitenyésztett értékes tulajdonságai megfelelő arányban plántáltassanak tovább”. Csakhogy ez utóbbiakat Méhely 1940-ben írta „A fajtagadás hóbortja” című, nem éppen progresszív kiadványában . . . Félreértés ne essék! Én nem Kunszabó Ferenc jobbító szándékában, elkötelezettségében kételkedem, s még csak nem is humanista eltökéltségét bírálom. De humanizmus és humanizmus között különbség van (ezt ő is tökéletesen érzékeli), s az általa ajánlott „megoldások” többségét a 20. században elfogadhatatlannak, kivitelezhetetlennek tartom. Harsányi Ernő „Ego sum via . ..”?-Ж. Ж-unszabó Ferenc írását olvasva az embernek az a benyomása, hogy néhány kérdésben, végső soron igaza van, néhányban „rész-igaza”, de mindezt a körültekintő, óvatos mérlegelés olyfokú hiányával, olyan vakmerőséggel adja elő, mint az a romantikus hős, aki feltépi ingét és azt kiáltja ellenségeinek: „Ide lőjetek!” Érzi, hogy nagyon könnyen kaphatja meg írása miatt akár a „fasiszta” jelzőt, mégsem kísérli meg elejét venni ennek a vádnak azzal, hogy gondolatait „jobban fésült” formában, a tételek viszonylagosságát latolgatva vesse papírra. Pedig van egy nagyon is nyilvánvaló kritérium, amely alapján különbséget lehet tenni Kunszabó nézetei és ama rossz emlékű ideológia között: Kunszabó nem egy nép vagy emberfajta érdekében és nem egy másik rovására, hanem a homo sapiens érdekében mondja, amit mond. Ha ebben nem hinnék, akkor visszautasítanám a folyóirat megtisztelő felkérését a hozzászólásra. Viszont, ha elvállaltam, akkor — úgy érzem — elsősorban az exakt tudományokhoz szokott szemléletemmel kell kiegészítenem, továbbgondolnom néhány tézisét. Mondanivalómat nagyban megkönnyíti, ha — a természettudományos témájú diszkusz- sziókhoz hasonlóan — néhány ábrával szemléltetem, amit mondani akarok. A gazdaság, a kultúra, a tudomány és sok más jelenség időbeli mennyiségi és minőségi változásait differenciálegyenletek rendszerével szokták modellezni. Például, amikor a 60-as évek első felében amerikai közgazdáknak sikerült 40, egymáshoz csatolt differenciálegyenlet rendszerével nagyon jó közelítésben leírni az Egyesült Államok gazdasági fejlődésének menetét az 1968—73-as időszakra, a szakkörök ezt a teljesítményt igen sokra becsülték. Még több egymáshoz csatolt differenciálegyenlet segítségével a fejlődés, a társadalmi jelenségek változásának még szélesebb köre írható le és jósolható meg. Ezzel azért hozakodom elő, mert e differenciálegyenlet-rendszerek lehetőséget adnak a társadalmi változások időbeli alakulására vonatkozó kategóriák felállítására. Ideális körülmények között (és ezekre az ideális körülményekre e differenciál-egyenletek nagyon érzékenyek) a társadalmi változások sima lépcsőfüggvény (ún. logisztikus görbe) szerint alakulnak (1. ábra). Ezen az ábrán a csaknem vízszintes szakaszok a társadalom 65
