Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 8. szám - Kőhegyi Mihály - Tóth Ágnes: A csávolyi németek kitelepítése
—1900 főre becsülte őket.44 Zömüket elhagyott német lakásokba helyezték el. Ellátásukról kezdetben önkéntes adományokból és közsegély útján gondoskodtak, majd pedig a határban vállalt betakarítási munkájuk fejében jutottak ellátáshoz.45 A megnövekedett létszámú lakosság, mezőgazdasági terület lévén, kenyérgondokkal nem küszködött, bár élete ezen a téren is megnehezedett. 1945 januárjában azonban a szovjet parancsnokság egyre több élelmiszert és ágyneműt követelt.46 Ez a dunántúli és a Budapest környéki harcok elhúzódása miatt volt így, mert az itt megsebesült katonákat a bajai kórházban és a sebtiben átrendezett iskolákban ápolták. Az észak-bácskai községek sorra panaszkodnak, hogy elérkeztek teljesítőképességük végső határához, s ezért jóvátételi terheik arányosabbá tételét kérik. Egyáltalán nem tekinthető egyedinek vagy kivételesnek Csikéria község panasza sem: „Csikéria község területe a vasúti sínek mellett terül el, amellett a község vasútállomása határállomásként szerepel. A vonatok végtelen sora vesztegel állandóan részben a vasútállomáson, részben az állomás előtti nyílt pályán. A községben több ezer délvidéki sváb menekült van, akiket a község lakossága kényszerűségből szintén eltartani kénytelen.”47 . Aligha kérdéses, hogy a vármegye legfőbb gondja 1948-ig a sváb kérdés megoldatlansága, illetve a kitelepítés végrehajtása volt. Ráadásul területünkön a földreform végrehajtása, a ki- és betelepítések lezajlása szorosan összefonódott, és hosszabb időn keresztül nagyon áttekinthetetlenné, zavarossá tette a helyzetet.48 Sem a gazdasági, sem a politikai élet nem tudott kellőképpen egyenes mederbe kerülni, s ez az állapot évekig elhúzódott. A kitelepített és az itthon maradó családok egyéni tragédiái még évekig izgalomban tartották a kedélyeket, s itt-ott a gyűlölség lecsillapítása helyett ellenkező hatást váltottak ki. A hazai németekkel kapcsolatos intézkedések pedig hosszú időre félelemmel töltötték el a magyar- országi német nemzetiség tagjait.49 * * * Az új Magyarország megszületését követő esztendők történetének aligha vannak olyan tényei és vonatkozásai, amelyeket annyi homály fedne, amelyekhez annyi félreértés és tévedés fűződne az eseményeket átélt idősebb és az őket követő, sőt részben felváltó fiatalabb nemzedék tudatában, mint a svábok kitelepítése. Csávoly 1944 és 1945 első felére vonatkozó közigazgatási iratanyaga hiányos. Igazából 1945 áprilisától lehet végigkövetni a község életének történéseit. A földreform végrehajtásáról hozott 600/1945. M. E. számú rendelet tette legelőször lehetővé a németajkú lakossággal szembeni hátrányosan megkülönböztető bánásmódot. A rendelet értelmében teljes egészében elkobzandó a háborús bűnösök, a nyilas és más nemzeti szocialista vezetők és a Volksbund-tagok földbirtoka. A március 17-én kelt rendelet ismeretessé válása után, március 30-án megalakult Csávolyon a 15 főből álló Földigénylő Bizottság, melynek elnöke Ercsi Pál, jegyzője Hofimann József lett. A bizottság igen gyorsan dolgozott, mert április 11-én közszemlére tette azon Volksbund-tagok névsorát, akiknek vagyonát elkobozta.50 Néhány nappal később intézkedtek arra vonatkozóan is, hogy az elkobzásra nem került földeket megmunkálják tulajdonosaik.51 A községi Földigénylő Bizottság jelentései alapján eléggé ellentmondásos adataink vannak az elkobzás nagyságára, a földigénylők számára, valamint a földosztás időpontjaira vonatkozóan. A bizottság nem látta el közmegelégedésre a feladatát, mert alig három hét múlva, április 21-én újjáalakult. A megújult bizottság 16 tagból állott, és első dolga volt, hogy átvizsgálja a földigénylők névjegyzékét, és az előző bizottság által megállapított kiosztásra kerülő földterület nagyságát is lényegesen csökkentse. Egy 1945. május 6-án készült jelentés szerint, amelyet a Földigénylő Bizottság a bajai járás főjegyzőjének készített, az összes földigénylők száma 307; az újabb elkobzások megállapítása után 2877 kataszteri hold került elvételre, s ebből a földigénylőknek 1856 kataszteri holdat osztottak ki. A jelentés egyébként a földosztást befejezettnek tünteti fel.52 A befejezettség azonban 78
