Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 7. szám - Ujvári Zoltán: Törökmaszkos alakoskodók a népi játékokban
különböző teriomorf és antropomorf szerepben jelentek meg. Érsekvadkerten (Nógrád m.) lovat, kecskét, farkast, gólyát, menyasszonyt, vőlegényt, papot, törpét, huszárt alakítottak, s ezek között kapott helyet a török basa is. Az alföldi falvak disznótori szokásainak is kedvelt alakja volt. ' Jelentős helyet kapott a török alakja a szokásokat magyarázó orális hagyományban is. Csak néhány példát említek, amely a törökkel kapcsolatos hagyománykor gazdagságát úgyszintén jól mutatja. A magyar néphagyomány számos népszokást hozott kapcsolatba és magyarázott a törökök magyar területen való egykori uralmával. így pl. a hajdúszoboszlói (Hajdú-Bihar m.) szilveszteri kolompolás, zajcsapás, „tüzes” nyíllal való lövöldözés egy török támadástól való megmenekülés emlékeként él a szokást gyakorlók tudatában. Néhol a húshagyókeddi kolompolást is a törökök elűzésével hozták kapcsolatba. Ugyancak a törökök feletti győzelemmel magyarázza a szájhagyomány a zalaegerszegi (Zala m.) húsvéti határjárást. Az ellenség zajjal, lármával való elűzésének hiedelmével magyarázzák a mohácsi délszlávok (sokácok) a farsangi busójárás szokását is. Az említett példákban a törököket nem személyesítik meg, azonban a szokást gyakorlók számára lényegében „jelen vannak” s a szokás a hagyomány éltetői, mozgatói. Valójában szinte fontosabb tényezők, mint azokban a játékokban, amelyekben őket az alakoskodók megjelenítik. A törököket ténylegesen megjelenítő dramatikus szokásokban a hangsúly nem minden esetben a törökökön van, olykor csak epizódszerepet kapnak és a szokás egésze nem kapcsolódik a török hódoltság emlékéhez. A hajdúszoboszlói szilveszteri felvonulás és a zalaegerszegi húsvéti határjárás hagyománya mögött a törökök egykori magyarországi uralma húzódik meg. A szokás, a hagyomány éltetője tehát a törökkel kapcsolatos helyi monda. Nem lehet kétséges, hogy mind a hajdúszoboszlói szilveszteri kongózás, mind a zalaegerszegi húsvéti határjárás a helyi hagyományban fennmaradt mondával került összefüggésbe. Gyakran nem is egyedi, lokális monda áll a szokás mögött, hanem többnyire általánosan ismert mondái variáns. Jól mutatja ezt az is, hogy a hajdúszoboszlói szilveszteri, és a zalaegerszegi húsvéti szokás, egyik magyarázata azonos, egymással megegyezik. A törökökre vonatkozóan gazdag folklórhagyomány maradt fenn a szomszédos Kárpátmedencei népek, illetőleg általában a közép-európai népek körében is. A törökökhöz kapcsolódó folklóremlékek különösen figyelemre méltóak a szlovák, a morva és a cseh néphagyományban. Úgy tűnik, a törököktől való félelem, amely igen erős volt Európában, alakította ki a velük kapcsolatos népköltészeti és népszokásbeli hagyományt. A tradíció ápolásához, illetőleg a török hagyomány kialakulásához főleg a török ellen harcoló cseh, morva, szlovák katonák járulhattak hozzá, akik személyes élménnyel tértek meg otthonukba. A török a cseh és a morva dramatikus szokások gyakori figurája volt. Megjelent a különböző játékokban, búcsúkor, a jelesnapi szokáskörben, így pl. a Három Királyok járásában, a Gergely-napi ballagásban, a Miklós-napi felvonulásban, a farsangi játékokban és a pünkösdi királyválasztás alkalmával. A török alakja megjelent az osztrák, a tiroli, a bajor néphagyományokban is. A népköltészetben, szólásokban és a népi játékokban megmaradt a rettegett oszmán emléke. Tirolban a különböző játékokban, a Brecht-játékokban, a Miklós-napi felvonulásban a vadember, a boszorkány és a más ijesztő alakok társaságában a török is jelen volt. A barokk bábos betlehemi játékokban ugyancsak jelen voltak a törökök és velük együtt a mórok. Huszárok, mórok és mások társaságában a törököt alakító játékosok bajor területen is felbukkantak a dramatikus szokásokban. Feltűnő, hogy török maszkos alakoskodók Dániában is megjelentek és a farsangi felvonulásban kaptak helyet. Szlovéniában a „gambéla” nevű állatalakoskodó játékban az állat hátán töröknek öltöztetett bábu ült. A galíciai lengyelek farsangi felvonulásában a koldus, a drótos, a cigány, a cigányasszony, az ördög, a halál, a menyasszony, vőlegény, végrehajtó, rendőrtisztviselő, zsandár, íródeák, falovon lovagló paraszt stb. mellett haladt egy töröknek öltözött alakos- kodó is. A román népi dramatikus játékok gyakori szereplője volt a török. Bukovinában 84
