Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - Pintér Lajos: Hegyi ének: vers
Pintér Lajos Hegyi ének Bezárt ajtó a világ. Lelakatolva a csillagos ég is: a Tejút csillogó vaslánc, vaspánt. Fekszem a fekete ég alatt hason. Fekszem a réten, füvek testvére két könyéken, nézem, ahogy a repülő gépek, sugárzó szitakötők vagy szárnyanőtt, mérgezett kések szállnak a fejem fölött az égen. Fekszem a füvön, fönn a hegyen, fönn a margarétás réten. Füvek testvére, támaszkodom: szétvert arcom szétvert öklöm vermében rejtőzködik el mélyen. Bezárt ajtó a világ. Lelakatolva a csillagos ég is: a Tejút csillogó vaslánc, vaspánt. Fekszem a fekete ég alatt hason. Májusi éjszaka. Virágot bont: gyertyáit gyújtja a gesztenyefa, nézem. Virágzó gesztenyék : fények, remények.