Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 6. szám - Simó Tibor: Két modell - két társadalmi alternatíva: adalékok Bács-Kiskun megyei vizsgálataimból
Simó Tibor Két modell — két társadalmi alternatíva (Adalékok Bács-Kiskun megyei vizsgálataimból) X JL Forrás szerkesztői azt kérték, hogy adjak egy írást a megyében folytatott kutatásaimból, mégpedig azokból, amelyek a szakszövetkezetekkel kapcsolatosak. Hozzátették, hogy az írás olvasmányos legyen, és lehetőleg egy táblázatnál ne legyen több benne. Az első feladat teljesítése nem okozott nehézséget, mivel Bács megyében számos szociológiai vizsgálatot folytattam, s azok közül nem egy foglalkozik a szakszövetkezetekkel is. Nehéz azonban a második kérést teljesítenem, azt ugyanis, hogy kevés táblát közöljek, s az írás olvasmányos legyen. Egyrészt a vizsgálatok tényeit le kell imom, megállapításaimat, következtetéseimet argumentálnom kell. A szociológusnak — mint minden más tudományágat művelő kutatónak — eleget kell tennie a tudományos követelményeknek, a szakmának. Amennyiben mondjuk a társadalmi tagozódásról adok számot, úgy leiró módon, az adatok, tények leírásával tehetem. A strukturális kérdéseket analitikusan közelíthetem meg és írhatom le. A szociológia: száraz, kemény adatok, szikár elméleti összefüggések, szaknyelv. Hazánkban a tudományos irodalom kis példányszámú, egyszerre szól a szakmához és az érdeklődő olvasókhoz. Egy tudományos munka ritkán íródik két kiadásban; kisebb példányszámban a szakma, s nagyobb példányszámban az érdeklődők számára. A sok adat, tábla, ágyban olvasva nem ritkán „altató”. Előfordul, hogy „ráfázik” az, aki aludni szeretne. I. L., a kiskőrösi városi titkár еду fárasztó nap végén, szeretett volna gyorsan elaludni. Éjfél körül elkezdte olvasni az „Érdekérvényesítés a termelőszövetkezetek formális és informális struktúráiban” című tanulmányt. Hajnalban, az utolsó oldal után tette le. Olvasott és nem aludt. A tardi plébános este tíz órakor kezdte olvasni a „Tardi társadalom” című könyvet. Hajnalra elolvasta, jóllehet az író—olvasó-találkozón sokan szemére vetették a kutatónak, hogy túl sok az adat a könyv első felében. Az emberek — úgy tűnik — inkább tv-t néznek, mint olvasnak. Azt azonban, ami róluk szól — inkább elolvassák. S ez sem kis dolog. Szabó Zoltán tardi könyvében a harmincas években azt írta: „Akiket szolgál, azok aligha fogják elolvasni, de sorsuk nem is nagyon rajtuk áll”. Ki olvas ma? Kinek van ideje, amikor 20 év átlagkeresete egy lakás ára? Rohanunk a munkahelyre, a második gazdaságba, száguldunk víkendre, szabadságra, randevúra, diszkóba, beteget látogatni, temetésre, hivatalról-hivatalra, üzletről-üzletre, ki hova, lehetőségei, az élet szorítása szerint. Mikor olvassunk? S mikor olvassunk el valamit másodszori Amit közreadok, adalékok két vizsgálat anyagából. A két témában az a közös, hogy mindegyik kapcsolatban van a szakszövetkezettel. A gazdaságszerveződés két modelljéről, s a két modellen szerveződő társadalomról van szó. S mivel a szakszövetkezeteket Bács megyében, a Kiskunságban „találták fel” — s azt fogadták el országosan is —, s ma is legnagyobb arányban a megyében vannak, ezért az írás Bács megyéről szól, bár meglehet, hogy ami itt van, a közeljövőben más megyék számára is követendő mintává válik. * * * 69
