Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 6. szám - Farkas P. József: Nagy Lajos és Apostag: egy életmű forrásvidékén
Farkas P. József Nagy Lajos és Apostag — Egy életmű forrásvidékén — A »szülőhely vagy a pálya egy-egy fontosabb állomása, meghatározó színtere sosem múló, letörölhetetlen vonásokat vés a művész arcára. Megjegyzi, névvel látja el, és útnak indítja! Az alkotó pedig papírra vetvén emlékeit, életét, élményeit, ítéletét, benyomásait, érzéseit maga is kivési a hely egyik lehetséges arculatát. Az időben aztán így élnek tovább összetartozón, egymással örökre megpecsételve, összekapcsolva. Nagy Lajos, Apostag Tabáni-telek szülötte is ilyen véglegesült találkozásban pecsételődött meg. Műveiben pedig a falu, az apostagiak léptek az örökkévalóságba. Vizsgáljuk meg e különös kapcsolat életét és utóéletét a művekben és a valóságban. Özvegy asszony ok, Tanyai történet, Kiskunhalom Sokakkal vitatkozva azt tartom: Nagy Lajos életművének igazi forrásvidéke Apostag. A szégyenteljes származás, a faluhoz kötődő gyermekkori élmények, a szülők, a barátok, az apostagi, tabántelki emberek, a rokonok; a táj, az éghajlat, a félparaszti származás, a zabigyerekség, az „első generációs értelmiségi tudathasadás”, a szegény paraszti-, béres sors, a megaláztatások, a pusztai gyermekség, a prepubertás magányossága. Ezek a motívumok kulcsok lehetnek az életmű titkos zárainak felnyitásakor. Elsősorban talán azt érdemes vizsgálni, hogy a művekbe — elsősorban a novellákba és a regényekbe — milyen, a forrásvidékről” hozott „anyagot” épített be. Fontos persze azt is leszögezni, mit is gondolok szülőfaluból (és részben — a horvátországi Szuhopoljéből, illetőleg Abaújszántóról) hozott témának. A paraszti sorsnak három súlyos, újra és újra megragadható kérdésköre volt, és részben van is. A megélhetés (a személyes boldogulás; a föld, a tulajdon; mezőgazdasági kultúrák hozama stb.), a szexualitás, és a paraszti identitás (önértékelés, büszkeség, virtus stb.). A jelentős paraszti tárgyú munkákban ezekről a kérdéskörökről folyik a szó. így van ez a paraszt-téma megújítóinál Reymontnál, Móricznál, Gabriel Garcia Marqueznél, Szabó Pálnál, Sánta Ferencnél, de Nagy Lajosnál is. Apostag szülöttének szellemi függetlensége s a fennálló rend iránti lázongó elégedetlensége szinte minden alkalmazkodást lehetetlenné tett. Egyetlen pálya maradt számára nyitva: az írói. Ehhez azonban csak lassan-lassan, bizalmatlanul közeledett. Gorkijt csodálva — rövid poétáskodás után — rövidesen kisebb prózai munkák írásához fog. Három, négy év is eltelik az első kísérletek, próbálkozások után, míg első novelláját — a Két lányt — publikálhatja a Népszavában. Nyilvánossághoz később sem könnyen jut, pedig az ebben az időben keltezett írásai kész írót mutatnak. A kezdő szerző kudarcai miatt hosszabb-rövidebb ideig föl is hagy az írással, de a megélhetés egyetlen reményteli lehetősége, a valóságot meghamisító átlagos magyar hírlapi tárcanovellák ellen fellobbanó 56
