Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 5. szám - Kerék Imre: Csillaga följön: Széttör hitet, látszatot: versek
Kerék Imre Csillaga följön Barmok szőrét meresztő szél fúj. Ritkul az erdő. Az ősz fényei fogynak, fellegek sokasodnak. A hegy már alig látszik. Holnapra dérvirág nyit. Lúdbőrző vizek tükre nem ragyog. Hályogszürke. Észak csillaga följön. Járok hűlő mezőkön. Kék tócsa, madárlábnyom világít a csapáson. Széttör hitet, látszatot Kifényesedik a világ: letörölt ablaküveg. Lándzsalevelű kardvirág tündököl fejünk felett. Vödörben szilvaszínű ég, rózsa kettőzi magát. Beissza a mézsűrű kék hajad fenyőillatát. Rozsdás rézpénzt csörget a szél. Pocakos dinnye hasad. Szememtől szívemig elér a nyújtózó ámulat. 61
/
