Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 4. szám - Lengyel András: Erdei Ferenc és a Szegedi Fiatalok
Tűnődése azonban — eltekintve attól, hogy tárgyilag pontatlan, s hogy nyilvánvalóan túlzó: a szociális gondoskodást a mai ún. jóléti kapitalizmus, sőt a radikális változtatást eszközlő szocializmus sem tudja nélkülözni, hát még a huszas évek Magyarországa! — nem egyetlen állásfoglalása Erdeinek. Mást is, véleményének ellenkezőjét is megfogalmazta akkoriban. Sőt: ekkoriban lehet először kimutatni, hogy a settlement kiszállásain részt vett. A Királyhegyesről írt dolgozatát ugyan még alighanem Fábián Dániel és József Attila Ki a faluba c. röpiratának közvetlen inspirálására készítette el. Ezt azonban szeptember 4-én már befejezte. S kéziratát valószínűleg már úgy küldte el Fábiánéknak, hogy tudta, Budayék kapcsolatban álltak Fábiánékkal, a Ki a faluba példányait is maga Fábián Dániel és József Attila vitte meg nekik. Az 1930 őszi program azonban már bizonyosan vonzó lehetett számára (jóllehet Fábián még az év decemberében is óvta Erdeit a Budayék „pubertásszerű tanyaromantikájába” való bekapcsolódástól). (Huszár, 275.) Föltételezhető, hogy mint hallgató, tehát mint passzív szereplő részt vett a kör keretében létrejött s az 1930/31. „mozgalmi évben” hét előadást tartó Gazdaságpolitikai Kollégium munkájában. S — ha nem is rendszeresen — alkalmanként részt vehetett az agrársettlement kiszállásain is. Konkrétan tudjuk, hogy az 1930. nov. 29-én és 30-án megtartott békési kiszálláson ott volt. A hírlapi beszámolók ugyan csupán a Rosszerdőn (29-én) s a pecei, borosgyáni tanyákon (30-án) tartott előadások előadóit regisztrálják, Erdeinek Budayhoz Írott 1931. jan. 21-i (visszafelé is tekintő) leveléből azonban jelenléte félreérthetetlenül kiviláglik: Kedves Gyurikám! Nagyon ráéheztem egy kis lírára; áldott szülőfalum ölelő karjai közt immár nincsen hév lelkemnek hova lenni. Tudod úgy élek itt, mint egy rinoceros: egyedül bolyongván a puszta téreken: nincs egyetlen ember se, akivel kezdhetnék valamit. Bizonyisten olyan jól esett a békési kiruccanás tisztára egyénileg, hogy nem győzöm megköszönni nektek. Amúgy volna dolgom: írom Makó szociográfiáját, vagy kedvem hozzá, elméleti nehézségek sincsenek már [,] de néha elhagyom a kedvem, azonban a szünet végére kész lesz. A tanyadolgozat már kész van. Ezek ügyibe is szeretnék tudni tőled valamit. Ha lesz valami a sorozatból [,] szívesen odaadom [,] ha kell azt hiszem Reitzer is kész lesz. Lehetne valamit csinálni [,] míg az Alföldkutató [Bizottság] el nem nyel bennünket. De főképp líra kell nekem. írjál valamit, mit csináltok, egészséges vagy-e már, csinálj velem úgy, mint a hajótöröttel: nyújts segedelmet: ha nem is vagyok jó settlement-fiú (lehet [,] hogy az leszek) azért van valami közöm hozzátok (ezt főképp [Tömöri] Violának mondd meg, mert őt elkeserítettem Békésen, én hiába mondanám neki [,] nem hinné). Ennek a fejtbe tudósíts a dolgaitokról. Ha küldtek kalendáriumot [,] balzsam lész nékem és előre köszönöm. Üdvözlöm az egész compániát, főképpen békési hitsor sósaimat [,] [ Balla ] Sándor kivételével, őt csak mind közönségesen, mert sokat vacakolt a lámpával. Esengve várván soraid szívből üdvözöllek Ferus E sorok a békési kiszálásra való közvetlen utalásokon túl azért is érdekesek, mert mutatják egyfelől Erdei különállását, elszigeteltségét, másfelől viszont az elhúzódó, saját útját járni akaró Erdei elementáris közösség utáni vágyát — s azt, hogy számára akkor az egyedüli közösségként csak a Szegedi Fiatalok jöttek számba. Magyarán (bár Huszár Tibor tanulmánya inkább az ellenkezőjét: az eltávolodást sugallná), Erdei nagyon is akart közeledni a „compániához” (melyet egyébként nagyon jellemzően hol „ti”-ként, hol „mi”-ként emlegetett). Nincs rá konkrét bizonyítékunk, de levele hangja alapján föltételezhető, hogy visszatérvén a szünetből Szegedre, ott volt az agrársettlement 1931. első félévi kiszállásain. 1931. február 8-án, és 15-én és 22-én Dorozsmán került sor ilyen előadásos kiszállásra. Ezeken Buday György, Bocskay Kata, Baji János, Varga Zsigmond, Balla Sándor, Horváth Péter, 76
