Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 4. szám - Lengyel András: Erdei Ferenc és a Szegedi Fiatalok

majd az értekezlet által létrehívott tanyabizottságnak annyi haszna mégis lett: a tanyai kiszállások lebonyolításába körön kívüliek is bekapcsolódtak, s a tanyabizottság egyesületközi jellege a későbbiekben is biztosította a „külsők” bekapcsolódását.

Az agrársettlement felé haladás első lépéseként — mindjárt az egyesületközi értekezlet után — Budayék már a tanyákra is „kiszálltak”. A Szegedi Új Nemzedék 1928. ápr. 20-i száma már arról írt, az „egyetemi hallgatók [...] máris rendeztek tanulmányutakat a szeged környéki tanyákra.” Buday pedig, szinte azonnal, a feladatokat is összefoglalta. Cikke — Egyetemi ifjúságunk feladatai a tanyán — a Szegedi Szemle május 5-i számában jelent meg. Ebben beszámolt a tanyabizottság megalakulásáról s mindarról az ideológiai érvről, amely a diákság parasztság felé fordulását megindokolhatta. így — többek közt

— leszögezte: „következetes, pillanatig sem ingadozó propagandával” föl kell ébreszteni „az együttérzést, a szimpátiát és az áldozatkész szeretetet a magyar intelligenciában és elsősorban az egyetemi ifjúságban”, s meg kell éreztetni velük, „hogy a magyar faj sorsa és egész jövendője azonos a magyar tanya és falu népével, hogy fajtánk regenerálása csakis a színmagyar parasztság lelkének és vérének mai meglehetősen keverék-intelligenciánkban való erős befolyása útján képzelhető el”. (Szegedi Szemle, 1928. máj. 5. 8.) Az „új magyar ideológiának” ezek a Szabó Dezsőt visszhangzó érvei azonban csak pragmatikus ideológiai körülbástyázását jelentették tulajdonképpeni mondanivalójának. írása tendenciája ugyanis az volt: „miképpen kapcsolódhatnék be az egyetemi ifjúság a tanyai viszonyok javítására irányuló akció munkájába”. S — ezt keresve — a szubjektíve becsületes feladatot is megfogalmazta: „Az egyetemi ifjú feladata a közvetlen munka [. ..] menjen ki a tanya népéhez, de ne úgy, mintha leereszkednék, hanem úgy, mintha eddig soha nem látott testvéréhez menne, és beszéljen vele minél többször, minél nagyobb szeretettel. Ha jogász, úgy segítse útba a közigazgatási és különféle jogi paragrafusok és hivatalnokiság útvesztőjében nehezen eligazodó tanyai magyart: ha orvos, úgy ne engedje, hogy megsérült arcát mocskosán kezelt kocsikenőccsel mázolja be; ha bölcsész, akkor mondja el neki, hogy ki is volt a mi Kossuth apánk [...] ha végül természettudományi hallgató: úgy növénytani, ásványtani, állattani és vegyészeti tudásával siethet segítségére.” (Uo. 9.)

Cikke így nem pusztán Szabó Dezső-parafrázis; a parasztság felé fordulás gyakorlatát keresve a középosztály erősen rendies-hierarchikus osztálytudatát is bontotta, korrigálta.

A tanyákra való első kijárások azonban hamar félbemaradtak, illetve csak lassan haladtak. Hamarost beköszöntött a nyári szünet, amely hazavitte Szegedről a diákokat, s a kijárás realizálása is sok nehézségbe ütközött. Nem tudták, hogy közeledjenek a tanyák népéhez. 1928 őszéről nincs is közvetlen adatunk, amely a kiszállásokat igazolná (bár a visszatekintésekből ismert „1928-as” — templomi ünnepélyekkel összekapcsolt — gyomai, békéscsabai kiszállások alighanem ekkor, 1928 őszén voltak). (Csapiár, Haladó, 109.) 1928 ősze így igazában Buday és társai számára az útkeresés, az ideológiai és szervezeti tájékozódás időszaka lehetett. 1928 végén azonban — éppen diákközéleti kapcsolatai révén

— kijutott Angliába, s ez sorsdöntőnek bizonyult. 1928. dec. 30. és jan. közepe között részt vehetett a keresztény diákok nemzetközi konferenciáján Londonban, s kinntartózkodása során Liverpoolba is eljutott. A nagy angol kikötővárosban pedig megismerte a szociális gondoskodás akkori legmodernebb, legjobb formáját: a külvárosi settlementeket, amelyek a külváros munkástömegeit igyekeztek „gondozni”; szociális, kulturális stb. hátrányaikat csökkenteni.

A Liverpoolban szerzett tapasztalatok két síkon is fontosnak, fejlődésmeghatározónak bizonyultak. Egyrészt tapasztalatként mutatkozott meg Buday előtt a szociális gondoskodásnak egy addig számára ismeretlen s hatékony formája, másrészt pedig ez a settlement- forma analógiaként is kínálkozott: úgy látszott — a helyi viszonyokhoz való alakítással

— nálunk is alkalmazható lesz. S ami legalább ilyen fontos: Liverpool a tapasztalatok ösztönző hatása révén újabb lökést adott a szokványos diákegyesületesdiből való kitöréshez.

1929 első fele így a nagy készülődés jegyében telt. Február 15-én Buday Ifjúságunk népnevelési feladatai és az alföldi rádióleadó címmel rádióelőadást tartott (amely azután április közepére nyomtatásban is megjelent). Ebben a széles nyilvánosság előtt megismé71