Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 3. szám - Bodrogi Tibor: A tetoválás etnológiája: a személyi művészet és műfajai

„ ... hatvannégy éves szobrász, kerámikus vagyok... Huszonnégy éves voltam, amikor ez a tetoválás készült. Közvetlenül a felszabadulás után, 1946-ban, amikor az egész szellemi élet forrt és pezsgett, én Koffán műtermébe jártam rajzolni. Ott volt Illés Árpád, aki körül egy intellektuelekből álló baráti társaság alakult ki. Másokkal együtt oda jártam én is lemezeket hallgatni. Ott ismerkedtem meg egy csomó emberrel, köztük Tóth Dénes zeneszerzővel és nejével is. Nem emlékszem a részletekre, csak arra, hogy a felesége nagyon szép nő volt, török származású, s ha jól emlékszem, pipázott, és ő is ki volt tetoválva. Valahogy ez befolyásolhatott, hogy ha egy nő ki van tetoválva, akkor én miért ne lehetnék. Nem gondoltam arra, hogy ez egy életre ott fog maradni. Egyébként Tóth Dénes is ki volt tetoválva, neki Beethoven V. szimfóniájának első taktusa volt a mellén. Az én tetoválásomat, ezt a jávai tigrist is Tóth Dénes tetoválta a karomra ...”