Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 2. szám - Sz. Mikus Edit: Egy meg nem vívott szexuális forradalom hanyatlása
tartották, tartják őket. Ügy nevelik fel a leánygyermeket, hogy a szerelemben, a férfiak kiszolgálásában lássa élete értelmét, az erotika a nőiesség, a női lét szimbóluma, s nem jog által biztosított, hanem belülről jövő kötelesség. Meglepő ismeretekhez juthatunk a Közel-Kelet szexuális kultúrájáról, ahol közismerten állati minősséggé degradálódhat a nő (a nő mint áru, csere-alap), ugyanakkor a személyi tulajdonná vált nőnek a távol-keletihez hasonló fejlett szexuális kultúráról kellett tanúbizonyságot tennie. Legalább annyira színes változatát olvashatjuk a szeretkezésnek az Illatos kertben, mint a Káma-Szútrában, de itt a szerelem művészetét ismerő nőt nem értékelte kiemelten a társadalom. Az afrikai népek szexuális kultúráját Európában feltétlenül erkölcstelennek minősítenék, a szerelem és az udvarlás nagyközönség előtt folyt. Úgy gondolták, hogy a nők vaginája elnyeli, gyengíti a férfit, a szeretkezés árt a férfierőnek. Ezért az újdonsült asszonyt nyilvánosan deflorálták, először a falu leggyengébb férfijával, majd sorban minddel kellett közösülnie, s csak utolsóként vehette birtokba a vőlegény. Ezzel a cselekedettel a férfiak úgymond baráti szívességet tettek az ifjú férjnek, megmentették őt a szeretkezés „erőelszívó, pusztító” erejétől. Afrikában fallikus jelképek uralkodtak, a nagy pénisz az erőt, hatalmat képviselte. A férfiak ravasz technikai megoldásokat eszeltek ki, hogy péni- szüket állandóan merev állapotban tartsák, s ezzel szimbolizálják erejüket. A serdülő fiú férfivá avatásának számtalan kínzó eljárását dolgozták ki, melynek lényege a fájdalom tűrése, a pénisz külön felavatása, a bátorság megjelenése volt. Az indián törzseknél túlfűtött szexualitással és erős szex-ellenességgel egyaránt találkozhatunk. Az etnológiai ritkaságok közé sorolható az az indián törzs, ahol az erő teljes elvesztését és a koituszt összetartozónak vélték. Ezért úgy okoztak állandó fájdalmat a pénisznek, hogy a fájdalominger már merevedéskor jelentkezzen, s ne is gondoljanak közösülésre. A nők szülés után négy évig nem élhettek szexuális életet — így a nemzetség lassan kihalt. Ugyanakkor egyes indián törzsek magasabb rendűként tisztelték a homoszexuális férfit, kettős nemisége miatt kettős embernek, kettős hatalmúnak, a társadalom kiemelt tiszteletet érdemlő tagjának tartották. Merőben eltérnek az eddigiektől az eszkimó szokások, ahol matriarchális társadalom volt uralkodó. Egy nő több férjet is tarthatott, s családi életük a méhek társadalmához hasonlítható. Az asszony, az anya az uralkodó, a férfiak vadásztak, dolgoztak, munkájuk csak másodrendű a család összetartásához, a gyermekneveléshez képest. Ha az eszkimó családhoz vendég érkezett, az asszony szexuális szolgáltatásait felajánlották a vendégnek, amit nem illett visszautasítani. Nem született túlságosan sok gyermek, s lényegesen nagyobb volt a fiúk aránya. így hosszasan képesek voltak ezt a társadalmi formát fenntartani. Az Amerikai Egyesült Államokban az ősi indián, s az európai kultúra egyaránt nagy hatású, ugyanakkor kialakult a speciális amerikai szexuális kultúra, melyről először a Kinsey-jelentésböl értesülhettünk. Külön tanulmány jelent meg a nők szexualitásáról, orgazmusáról. A tanulmány már megjelenésével is bizonyította, hogy egy emancipáltnak tartott társadalomban már a negyvenes években felszínre kerülhetett a nők szexualitásának problémája, iskolázottság, réteghelyzet, anyagi helyzet, s a szocializációs összefüggések vizsgálatával. Ugyanitt végezte el Masters és Johnson az azóta is megismételhetetlennek tartott szexológiai kísérleteit, s a mérési tapasztalatokkal megerősített ismeretek ma is a szexuálpszichológia — elismert vagy kétségbevont — alapjait képezik. (Azóta tudósok százai — éppen a kísérletek megismételhetetlensége miatt — kételkednek az eredmények hitelességében. Kétségtelen azonban, hogy ők próbálkoztak először mérési eredményekkel bizonyítani.) Az Egyesült Államokból indult a Wilhelm Reich nevét zászlajára tűző szexuális forradalom. Ez az ország termelte ki a pornográfiát (a szeszcsempészet, kábítószer-kereskedelem üzleti melléktermékét), s itt már az ötvenes években — hangsúlyozva az egészséges szexuális életre nevelés fontosságát — olyan szextankönyv látott napvilágot, amelyhez hasonlót Európában — s hazánkban még ma is — pornográfnak minősítenének. Hasonló, erősen lerövidített ismeretanyagok és stilizált rajzok nálunk az Illatos kert és a Szex-lex 62
