Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 11. szám - Fóti Péter: Életminőség és lakásminőség
lakásszerzési támogatás, s a naturális — bontott anyag, munkagép, szállítás — segítség, szolgáltatás. Úgy tűnik, hogy az állami csomag nem elegendő a problémák enyhítésére: a segitségi formák nem tudnak versenyt futni az inflációval, s a lakásár-elszabadulással. A gyermekek után járó szociálpolitikai kedvezmény — összege ellenére — a lakásárból eegyre kisebb aránnyal részesedik, megkérdőjelezve így demográfiai célzatosságát is. A lakás-használatbavételi díj elengedése — bár általában „kis” összegről, százezer forint alatti summáról van szó — tovább növeli az állami lakásajándék előnyét. A hitelek folyamatosan emelkednek, de egyrészt, nem tartanak lépést a lakásár-elszabadulással, másrészt a törlesztési teherviselés csúcsára juttatják a családokat. A hitelösszegek növekedése — a többi között — azt az erőfeszítést tükrözi, hogy az emberek elhigyjék: nem távolodott el tőlük végérvényesen a lakásszerzés lehetősége. Az újabb kedvezmények — a fiatal házaspárok az első években kisebb, később nagyobb összegeket törlesztenek, időkedvezményt kaphatnak a fizetéshez — bár lélegzetvételnyi fellélegzést adnak a családoknak, elsősorban a formálódó fizetés- képtelenséget konstatálják, a krachot odázzák el, de a problémakomplexum radikális megoldását nem segítik. A vállalatoknak nem feladatuk a magyar lakáshelyzet jobbra fordítása. A vállalati támogatás a profitszerző rendszerben kényszersegítség, amelyben profit és nonprofit elemek keverednek. (A nélkülözhetetlen jó szakember, specialista lakáshoz juttatása vállalati forrás átengedésével szabályos profitérdekű tranzakció, a nagycsaládos, hátrányos helyzetű, ám a profitszerzésben különösebb szerepet nem vivő dolgozó lakásszerzésének segítése „nonprofit-üzlet”, amelyből csak politikai, ideológiai, erkölcsi, s az elvárások teljesítésével a vezetőknek előmeneteli tőke kovácsolható.) A profit és nonprofit elemek keveredése zavart okoz, hiszen az egyik a másik nézőpontból — s fordítva — vizsgálva diszfunkciós hatású. A vállalati lakástámogatás tehát így nem szerencsés megoldás, szerepe pedig azért nem meghatározó, mert a forrásszűke világban egyre kevesebben kaphatják, összege a lakásszerzésben egyre kevésbé meghatározó. A kedvezményes kamatú, különösen a vissza nem térítendő hitel — ez utóbbi erőteljesen visszaszorul — nagy előny, de beindíthatja a lakással kapcsolatosan már említett sérelmét: a segítségül nyújtott forintok ellenében, amelynek elfogadásában a lakásra vágyónak nincs alternatívája, röghöz, azaz meghatározott ideig a munkahelyhez köti a dolgozót. Itt az ellentmondást a valódi választási lehetőség hiánya okozza. Az állampolgár szűkre szabott bérével, a vállalat a hatalmas költségvetési elvonással elvben és gyakorlatban már megfizette a lakásépítést. A redisztribúció sajátos működése: a bérből már kivontak — otthonteremtés, infrastruktúraalkotás, közlekedési, egyéb szolgáltatási stb. költségek — visszaterhelődnek a megcsorbított forrásokra, hasonlóképpen a vállalatot is olyan feladatokkal terhelik, amelyeknek megoldására adóban, s más formában a forintot tőle már elvonták. A vállalat fogyó lakásszerzési-támogatási ambíciója ezért érthető. Az 5. táblából — forrás: Ványai, 1987/1 — azt látjuk, hogy a különböző iparágakban más és más summa jut a lakásépítés támogatására. Az egy főre jutó kiadás szóródása majd 5. tábla A munkavégzéssel, foglalkoztatással közvetlenül összefüggő költségek ______________________________alakulása ágazatonként, 1983. Megnevezés 1 főre jutó ráfordítás, Ft Ipari átlagtól való eltérés, Ft Bányászat Vili. energ. Kohászat Gépipar Vegyipar Könynyűipar Felü. ipar Bányászat Villamos e. ipar Kohászat Gépipar Vegyipar Könynyűipar Lakásépítés tám. 2932 8297 1455 893 2675 465 1642 + 1290 + 6655-187-749 + 1033-1177 47
