Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 11. szám - Fóti Péter: Életminőség és lakásminőség
1. tábla A jövedelem nagysága alapján képzett szélső népességtizedek %-os részesedése az adott réteg öszes személyes jövedelméből és a jövedelemegyenlőtlenség (egy főre eső jövedelem) Év Munkásosztály Szöv. par. Kettős jöv. Szellemi fogl. Önállók Inaktívak 1972 4,4 4,1 5,0 4,9 3,8 4,0 Alsó tized 1977 4,8 4,4 5,4 5,2 4,0 4,5 1982 5,0 4,6 5,3 5,3 4,2 4,9 1972 18,1 19,6 17,4 19,5 22,1 21,7 Felső tized 1977 17,4 19,4 16,3 18,6 21,2 19,7 1982 17,9 18,7 16,8 18,5 19,8 18,6 Átlag felettiek jövedelme az átlag alattiak %-ában 1972 181 196 172 187 211 214 1977 174 190 161 179 202 192 1982 177 185 166 179 186 181 Relatív szóródás 1972 39.1 36.2 44,3 35,4 40,3 50,8 53,5 1977 43,7 31,7 39,2 53,1 45,2 1982 37,7 41,2 33,3 38,6 45,1 40,0 Forrás: KSH csak a hivatalos statisztika varázslataival lépést tartó béremelkedés nem teszi lehetővé az első lakás megszerzését — a zsíros kenyérig egyszerűsített — takarékossággal sem. Meggyőződésem, hogy a racionális életvitelt, a takarékos életmódot érdemes hirdetni, de ebből a magyar lakáskérdés legszerényebb mértékű megoldását remélni — badarság! A jövedelempótláshoz. — éppen a fogyasztáskorlátos megtakarítási lehetőség miatt — pluszmunka kell. Ez lehet a szocialista első gazdaságbeli túlmunka — túlóra, túlműszak, jövedelememelő hátrányos műszakok vállalása stb. —, illetve a közösségi és az önkizsákmányolást tovább fokozó második, harmadik gazdasági túlvállalkozás. (Mindez a jövedelempótlás esetében nem több eredményű, mint az első gazdaságban elspórolt bevétel olyan kiegészítése, amely — nem kis áldozatok árán — az egyén és a család szerény mértékű bővített újratermelését teszi lehetővé.) Tehát a jövedelempótló túlmunkával az ember csak a bérkonszenzusig jut, még ahhoz is többletidőt kell áldoznia, többletteljesítményt kell nyújtania — természetes, hogy a teljesítőképesség behatároltsága miatt ezt valahonnan el kell spórolnia, s ez az elorzási helyszín nem lehet más, mint a szocialista első gazdaság —, hogy a társadalmi alapjövedelem funkcióját — önmaga és családja normális újratermelődését — biztosítsa. Mivel a normális újratermelődéshez szükséges a lakás — ezt viszont az alapjövedelmébe nem kalkulálták be —, a jövedelempótlás egyik fontos oka maga a lakásszerzés. Két választás áll polgárunk előtt: vagy sikeresen eladja plusz munkaerejét az első, második, harmadik gazdasági túlmunkában, s az így szerzett forintokat forgatja be a lakásvásárlásba — kivétel a kivételezett állami lakásajándékban részesített —, vagy saját túlmunkaerejét közvetlenül használja fel a fészekrakásban. (Láthatjuk, hogy a hatalmi egyezkedés — húzd meg, ereszd meg — alapján kifejlődött második, harmadik gazdaság nemcsak a racionalizmus és az irracionalizmus szocializmusbeli vívódása, hanem az esetleges kompromisszumoktól majdhogynem teljesen függetlenül előálló létszükségszerűség!) Bár a második, harmadik gazdaságbeli bevételek jobban tükrözik a munkaerő árát, mint az első gazdasági bérek, mégis — elsősorban a lakásárak irracionális elszaladása miatt — a túlmunkával szerzett jövedelempótlás forintbeforgatása a fészekrakásba a társadalom alsó—alsó, alsó—közép rétegeiben nem igazi alternatíva. (Ennek egyik oka az általános 38
