Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám - Híreink
kívánkozó zsoltárától az Adriai tenger selymes hullámzásáig. Költői világa kiegyensúlyozottabb lett, nyelvi világa mívesebb. Csaknem minden szavánál azt érezzük, hogy nem könnyelmű futam, nem odavetett hirtelen szókapcsolat, hanem metaforás szóösszetételeit kemény fából vagy ércből formálta. A nyárfának „levélsubája” fénylik, amott „kásafű- mező izzad”, „szöcsketermő aszály” kering, „beton-viharok” tördelik. Szókapcsolatai új fényt vernek: az alkonynak „röntgenező sugarai” vannak, a nyárnak meg „gyémántos lépcsője”, télen fent a „hófellegek üres hordói konganak”. Természetes az, mint előbb a röntgensugarakat idézve, hogy természeti képei közé benyomul a XX. századi világ, jó vagy rossz értelemben. Mellén „páncélosok” járnak, „elaknásították” az öblöket, a fák „kivezényelt osztagait” figyeli, „blokád” zárja el mindentől, „atomsilók” huzatait veszi észre, a lakótelepeknek „elrákosodott ablaksejtözönjét” látja. Ezekkel és a hasonlóan eredeti szókapcsolatokkal éri el Hatvani azt, hogy a túlzottan ezoterikusnak tetsző, zár~~ természeti világ mai és modern lesz és benne az ember fenyegetettségét, mindennapi félelmét is érezzük. Ahogy Kormos István Divinyi Mehmed-versében „elkurvult időről” ir, úgy Hatvani Dániel is „elkurvult tengerekről”, „titkos adóvevőt bemérő elefántfülek - ről”, a „félelem liftjéről” ír. Totemarc címmel adta ki 1979-ben verseit, amelyek már jelezték alkotójuk higgadtabb, szikárabb, tömörebb versépítkezését, költészetünk könnyebb útjaitól való elfordulását. Most pedig a Kalózlobogó verseiben a mind következetesebben természetközeiben élő költő egyénibb, merészebb, sűrítettebb szókapcsolásaival, képi világával többet ki tud fejezni az ember bonyolult benső és kinti világából. Szekér Endre Híreink PÁLYÁZATI EREDMÉNYHIRDETÉS Az Erdei Ferenc 75. születésnapjára meghirdetett szociográfiai és tanulmánypályázatunkra beérkezett írások több lépcsőben történő elbírálása után a zsűri a következő döntést hozta: szociográfiai kategóriában első helyezést ért el Pün- kösti Árpád Elnökök, elnökcsinálók, másodikat Cséfalvay Zoltán, Perger Éva és Pomázi István Rudabánya című írásával; a tanulmány kategóriában első helyezést ért el Lengyel András Erdei Ferenc és a Szegedi Fiatalok, másodikat Papp Zoltán „ ... ennek a korszaknak a múzsája . . .” című írásával. A bíráló bizottság egyik kategóriában sem javasolta a harmadik díj kiadását. A zsűriben közreműködött Enyedi György, Für Lajos és Huszár Tibor, utóbbi mint a bíráló bizottság elnöke. A díjak ünnepélyes átadására december 15-én Kecskeméten került sor. A díjakat a helyezetteknek Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára adta át. A díjnyertes írások közlésére folyóiratunk közeli számaiban kerítünk sort. FORRÁS KÖR A Budapesti Egyetemi Színpad Forrás Köre november 21-én tartotta bemutatóját Erdőntúli táj címmel, melynek során a romániai magyar irodalom jeles alkotásaiból adott közre válogatást, Szabó András előadóművész tolmácsolásában. TARNOWI KULTURÁLIS NAPOK Bács-Kiskun lengyelországi testvérmegyéje, a Tamow Vajdaság mutatkozott be novemberben egy héten át Kecskeméten. Számos rendezvényre s kiállításra került sor a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Székházában. FOTÓKIÁLLÍTÁS Bács-Kiskun megye ma címmel nyílt fotókiállítás Kecskeméten a Művelődési Központban november 5-én. A kiállítást Hatvani Dániel, a Forrás főszerkesztője nyitotta meg. EMBERTANI KIÁLLÍTÁS Henkey Gyula, Kecskeméten élő antropológus dokumentumaiból nyílt kiállítás Kecskeméten a Művelődési Központban november 17-én, Magyarországi népcsoportok címmel. A kiállítást Sztrapák Ferenc, a Petőfi Népe főszerkesztője nyitotta meg, szakmai bevezetőt tartott Gyenis Gyula egyetemi docens, antropológus. PÁLFY- SZOBROK Pálfy Gusztáv szobrászművész munkáiból nyílt kiállítás Kecskeméten, december 3-án. A tárlatot Hodossi Sándor, a Megyei Pártbizottság titkára nyitotta meg. 96
