Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 11. szám - Simonyi Imre: Asszonyok, lányok: Aztán: Keresztútnál: Utolsó lehetőség: versek

Keresztútnál

És van aki — akarná bár — el sem vétheti a jó irányt (a néki jó irányt!) indulhat erre balfelé térülhet arra jobbfelé haladhat bár a harmadik úton: jó célba talál — mert néki minden cél jó találat.

Ám van ki latra téve az esélyt mi jó? mi rossz?

(a néki jóban — másnak mi a rossz?) felbámul az útszéli fakeresztre felkúszik az útszéli fakeresztre onnét aztán aggályosán körülnéz. Előbb körülnéz.

Aztán bólint.

És fönnmarad.

Utolsó lehetőség

mert mindig az AZ üdvösség ami már elveszett

és azzal az egyetlen üdvösséggel bizony hogy minden üdvösség veszett el

(bár az a rengeteg minden-pillanat lehetet volna akár az EGYETLEN is)

mit tehetsz most már Vesztes aki vagy szépen lehajtod fejedet — belátván:

minden lehetőség az utolsó.