Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 11. szám - Ajgi, Gennadij: Kifelé a szakadékból: Tó és madár: Feljegyzés: Ködben: Január dőzsöl: versek: Cseh Károly fordításai

Gennadij Ajgi

Kifelé a szakadékból

Szabolcs Istvánnak

felfénylik balról a kisded vézna karja örömhír sugaraként

személytelen égi tündöklés öleli át a most születőt:

egy lélek sem szeplőzi a boldog Ragyogást

lehelet-lágyán lengi körül s becézi lényét a legforróbb szeretet szele

ó irgalom ...

(1985.)

Tó és madár

Kerek csoda a tó, oly égi tiszta, hogy csak az Áhitat hangján lehet róla szólani.

Közepén — sziklaszirtről nem ismerős-e? — madár: rebben, verdes szárnyaival; verdes — és nem száll el — úgy tűnik: időtlen idők óta itt van, és maga az örökkévalóság.

Eggyé válik hirtelen a Nappal. Ragyogássá igézi a Végtelen. És — testi-lelki léte — egy szó lesz csupán:

— „Ámen” —

(1976.)

20