Forrás, 1987 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1987 / 10. szám - VITA AZ ÉLET ÉRTÉKÉRŐL ÉS MINŐSÉGÉRŐL - Sümegi György: Aktivisták Kecskeméten: Kassák- és Ignotus-levelek Budai Dezsőhöz

Sággal betyárokká lettek ezek a menyecskék. Elkeseredett szegénylegényekké lettek, s azt remélik, hogy ezen az éjszakán jobbra vagy balra eldűl a sorsuk”. Kassák az elkeseredett s elvadult asszonyok s az orosz hadifoglyok rajzát jellegzetesre kontúrozza: „Ez a háború tükörképe itthon, testben és lélekben”. A művésztelepen is bemutatja „a háború tükröződését”, „az emberek arcán látszik a nyomottság és bizonytalansági ...) Hiába affektálnak ezek az emberek, hiába alkalmazkodnak az uralkodó szokásokhoz, mégiscsak sokkal nehezebb az ő életük is, mint volt néhány esztendővel ezelőtt”.

A nehezebb életet, a háború jelenlétét nem lehet elfeledni a meleg nyárban, a pihenésben sem, hiszen Kassák orosz hadifoglyok iránti szolidaritása, embertestvérként való ábrázolásuk egybehangzik A Tett nemzetközi száma fő törekvésével, azzal a lényeges fölismeréssel, hogy a háborúba egymás ellen taszított emberek — testvérek: „öleljük most össze sorsunkkal megvert sorsosainkat, akik szintén emberek, ártatlanok és kulturáltak”.

A Tett megjelent számai sorából Kassák által „a legjelentősebb”-nek aposztrofált 16. nemzetközi, „mint vörös címlapja büszkén és merészen hirdette „Internacionális szám”. A merészség hamarosan megkapta „jutalmát”: a lapot a következő szám megjelenése után, de az internacionális szám miatt, végérvényesen betiltották.

Kassákot a lap betiltásáról Komját Aladár levélben értesítette Kecskeméten. A nyugodt nyárba, a vademberes, félmeztelen és meztelen napfürdőzésbe, az önfeledt verebészésbe, a szerelmes esték zajos, ám idilli csöndjébe nemcsak az orosz hadifoglyok népsorsot megzendítő éneke hasít bele, de belehasít a gond, a hétköznapi gond is, a 17 számot megért s megszüntetett A Tett utáni feszítő kérdés: hogyan tovább?

A fiatal, 30. évében járó Kassák első nagy számvetését, töprengő önértékelését is előidézhette első lapja betiltása. Évtizedekkel később, Az izmusok történetében így idézi meg az eseményeket:

„A kecskeméti Művésztelep csöndjében, lázas alkotói munka közben is éreztem, derék cselekedet volt a nemzetközi szám megszerkesztése és kiadása. Máris azon gondolkodtam, milyen ügyességgel folytassuk a megkezdett utat. A telep lakói között alig akadtak olyanok, akikkel ilyen értelmű megbeszélést folytathattam volna. Az itt dolgozó művészek nagyobb része közepes tehetség volt, a társadalmi problémák meg egyiküket sem érdekelték különösebben. Képeket vagy képecskéket festettek és holmi kiváltságos lényekhez méltón szerettek volna élni. Ez a törekvés csak Iványi Grünwald Bélának, a telep igazgatójának és Kandó Lászlónak hozta meg a kellő eredményt. A többiek szegények és mellőzöttek voltak, mint mi, a művészetben „bolondok”, a társadalom rendetlen rendje ellen lázongok. Uitzon kívül Perlrott Csaba Vilmos, Gráber Médi és Galimbertiné Lanow Mária rokonszenvezett a modern törekvésekkel.(...)

Magamra maradtan töprengtem a jelen nagy pillanatai és a jövő tennivalói felől. Elhatároztam: A Tett végleges betiltása után új lapot indítok. Feleségem mellettem állt, és osztotta nézeteimet.”

Kassák döntő fontosságú kecskeméti nyarának kezdőpontja és fő tartalma a „lázas alkotói munka”, időbeli végpontja pedig a magáramaradott töprengések sora, melyeken át eljut az új lapalapítás gondolatához. Ilyen értelemben tehát nyugodtan elmondhatjuk, hogy a betiltott A Tett gondjában, Kecskeméten már megfogamzott az új lap, a MA indításának szándéka. Az új folyóirat tervéhez, ha közvetlenül keveset is, de közvetetten jelentékenyen hozzájárult a kecskeméti művésztelep is. A fölsorolt, az aktivisták köréhez tartozó művészek munkái alapján nyugodtan s meggyőzően állítható, hogy „Az aktivizmus előzményeit Nagybánya mellett és Nagybánya után, a mozgalom színteréhez és problematikájához közelebb álló kecskeméti művésztelepen kell keresnünk” (Szabó Júlia). 1912 —19-ig, a Tanácsköztársaság időszaka végéig — az 1916-ban fölsoroltakon kívül — Diener-Dénes Rudolf, Dobrovics Péter, Erős Andor, Kmetty János és Pátzay Pál fordult meg és dolgozott hosszabb-rövidebb ideig Kecskeméten az aktivizmus tágabb köréhez tartozó művészek közül. Tőlük rajzokat, képzőművészeti alkotásokat közölt Kassák a lapjaiban (A Tett, Ma). A közéjük tartozó Dobrovics Péter a Löwy Ödön szerkesztette, 1914-ben összesen négy számot élt Az Alföld folyóiratban két írásával is szolgálta a

71