Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 10. szám - Arghezi, Tudor: Pohárfelirat: Ébredő lány: A vers: Férfi felirat : Az ismeretlen költőnek: versek :Tóth István fordításai : a fordító jegyzetével

Versről álmodom — Híres könyvet Oly versért nézek mindig át —

Mely mint fuvolák hangja, könnyed, És népes akár egy világ.

A verset végre megtaláltam:

A régi bölcsőben hevert,

S egy rigó kunyhónk pitvarában Ringatta lábbal, s énekelt.

Férfi felirat

Inscriptie de bärbat

A feladatod gondold végig jól át.

Kötelesség a cél és a teher,

Ha véded a hazát, s embert dédelgetel.

És várd be — mert eljön! — az órád.

Ne félj, mert nincsen más rendeltetésed,

Számítva, gyáván sose ingadozz.

Légy gát, ha jönnek a méltatlanok,

Magadban hordod az emberiséget.

Sok terhet hordasz. Épp ez illik hozzád.

S újabb teher jön. Bármekkora nagy,

Vedd fel, bármennyi nyomja válladat,

S felemelt fővel várd be — mert eljön! — végső órád.

Az ismeretlen költőnek

Poetului necunoscut

Mikor építni kezded ábránd-oltárodat,

Vigyázz, nehogy a szörnyek titkon meglopjanak. Mielőtt lelkek mélyén járkálnál szó alakban, Álmodván esküszókat ismételsz önmagadban.

Az embert fénynek adván, a csillagot a dalnak, Eredmény, céltalanság utadban fel nem tarthat.

A titkokkal nem jó lesz könnyelműn játszanod; Amennyi szó a könyvben, majd annyi a titok. Frissebb zománcra számíts, mert vágyják a szavak,