Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 10. szám - Papp Lajos: Flagelláns vers: Visszanéző: versek
rongyolt szegélyű nyomorúság — imhol az én apám Papp Lajos kőműves-szocialista csontsovány mundérban festetlen kertiszéken ül anyám öcsémmel az ölében ismeretlen anya-katona szobra máig megkoszorúzatlan Ma lányom fiam kivirágzó nevetésére figyelek már elmaradunk majd mögöttük — visszanéznek mi leszünk a múlt meghúzódva óvatosan tagadásaik bokraiban az öregedés belátó türelmével — addig csak a munka formál futószalagon sztereotip napokat fekete-fehér ritmust az időnek megannyi évem itt toporog már hangol valami zenekar nénéim! bátyáim! várjatok készülnek AZ UTOLSÓK gyorsfényképek ne hagyjatok idegenek kényére-kedvére ha bekerít a nagy ceremónia már nem tehetek semmit négy kandeláber közt a felszálló kegyelem tömjénfüstjében maradjatok! s ha üt az óra még összekacsintunk aztán rám zárhatják üvegablakos utolsó ajtómat (a szegeket s a kalapácsot) jót nevetünk ha hazamegyünk 19
