Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 8. szám - Surányi Dezső: Az ősi magyar hitvilág növényei

(1) Örökzöldek

Kalevala

Kalevipoeg

Csaba-trilógia

Együtt %

170

69

2

17,8

(2) Lombosfák

250

184

8

32,7

(3) Bokrok, cserjék

84

80

4

12,4

(4) Vízi- és vízparti növények

123

74

3

14,8

(5) Gyógyító és babonás növények

72

73

14

11,7

(6) Kultúrnövények

107

34

3

10,6

Összesen

806

514

34

100,0

A Kalevala és a Kalevipoeg növénycsoportjai nagyon hasonlítanak, de a Csaba-trilógiá- ban a gyógyító és a babonás növények sokkal többször fordulnak elő, mint a másik kettőben. Minden bizonnyal az eltérés magyarázata az lehet, hogy a Kárpát-medence melegebb klímájú, mint a finnek és az észtek földje (ill. az őshaza) és más is a két nemzeti eposz és az Arany-féle trilógia keletkezése.

Talán nem önkényes és erőszakolt e helyen László Gyulát idézni a tanulmány befejezéseként: „Sokféle útja-módja van ennek, de kétségtelen az, hogy igazán biztos alapon akkor áll, ha a többi rokontudományokkal, s főként a régészettel együtt merült el az elmúlt ezer évek mélyébe. Egyedül nem képes megoldani feladatát és csak sötétben tapogatóznak a néprajz segedelme nélkül.” A néprajzhoz hasonló a történeti botanika szerepe is a mitográ- fiában, és őshaza-kutatásban, amely egyrészt a magyarság ősvallása, hiedelemvilága, másrészt őstörténete szempontjából is új megvilágításba helyezi a még ma is vitatott kérdéseket. A növénytan eszközei alkalmassá teszik a növényfajokat arra, hogy lassú változásaik révén — akár a történettudomány segítségére is legyenek.

Felhasznált irodalom

Arany J.: Csaba-trilógia. in: Arany János Válogatott Művei II. (Elbeszélő költemények). Szépirodalmi, Bp., 1975.

A Tejút fiai. vál. és szerk. Hoppál M. Európa, Bp., 1980.

A vízimadarak népe. vál. és szerk. Gulya J. Európa, Bp. 1975.

Az őshazától a Kárpátokig, szerk. Szombathy V. Panoráma, Bp. 1985.

Berze Nagy J.: Az égig érő fa. Baranya m. Tanács, Pécs. 1985.

Diószegi V.: A honfoglaló magyar nép hitvilága („ősvallásunk”) kutatásának módszertani kérdései. Ethnographia 65: 20—68. 1954.

Diószegi V.: A pogány magyarok hitvilága. Akadémiai, Bp. 1967.

Diószegi V.: A honfoglaló magyarság hitvilágának történeti rétegei. A világfa. Népi kultúra—Népi társadalom II—III. 295—326. 1969.

Dömötör T.: A magyar nép hiedelemvilága. Corvina, Bp. 1981.

Fodor I.: Verecke híres útján ... Gondolat, Bp. 1975.

Ipolyi A.: Magyar mythologia. Zajti Ferenc, Bp. 1929.

Kalevala, ford. Nagy K. Kriterion, Bukarest. 1972.

Kalevipoeg. Észt hősének, ford. Rab Zs. Európa, Bp. 1985.

Kandra K.: Magyar mythologia. Eger. 1897.

Kovács Á.: Az égig érő fa meséjének redakciói és samanisztikus motívumaik. Ethnographia 95: 16 —30. 1984.

Kroh Gy.: A finnugor népek pogány istentisztelete. MTA, Bp. 1908.

László Gy.: A honfoglaló magyar nép élete. Magyar Élet, Bp. 1944.

László Gy.: Őstörténetünk. Tankönyvkiadó, Bp. 1981.

László Gy.: Régészet és népművészet. Népszava 1983. ápr. 23.

61