Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 8. szám - Szikra János: Botfa: vers
fülem tankok dübörgése dülöngésem futóárok orromból cián szivárog lábam katyúsák érctalpa — csak a szívem kitakarva (Ének, te segíts meg!) Innen, hol a koponyák is lefűződnek, mint a kláris küldöm a szót kalauznak — ahonnan út nem indulhat Fűvel átvert dögcédula légy a fiam kalauza zöld erdőn át sík mezőre légy a lányom kísérője amerre a vermek nyílnak pallód szillel szigorítsad verítékük sose vérrel — locsold csak a déli széllel Vérrel körülírt botocskám én halottam, halottacskám nem csavarlak, csak a szélbe — csak a vérem vörösébe nem éltetlek, csak magamnak idézgetlek — csíramagnak földből megszökő levélnek vajákoló regölésnek Csavarlak az élet szóba regö rejtőm, dobszólóba bőrpengésbe, barlangtűzbe------Árnyak hatalmától űzve félelmektől fojtogatva regö rejtőm, halottacska bölcsek botfa-bölcsjébe — nem csavarlak, csak a vérbe Élet Te segíts meg! 3
