Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 7. szám - Temesi Ferenc: Por: regényrészlet
„Néhány szó a nők „önállóságáról” és „függetlenségéről” Legutóbb egy francia tudós, aki szabadidejében nem talált magának hasznosabb foglalkozást, leleplezte a mi szörnyű függetlenségünket. Bizonyítékul három érvet sorolt fel: 1. Levágták a hajukat rövidre. 2. Rendkívüli ambícióval sportolnak. 3. Maguk keresik meg a kenyerüket. Vegyük sorra az érveket. Első: a bubifrizura. Kizárólag divatjelenség, melyet Antonie mester, a párizsi fő-főfodrász talált ki, férfi létére. Manapság csak az angol királynő engedheti meg magának azt a luxust, hogy nem törődik a divattal. Egyetlen nőnek sem az jutott az eszébe, miután levágatta a haját, és a tükörbe nézett, hogy „Ejnye, de férfias lettem”, hanem inkább az: „Milyen jól áll nekem a rövid haj.” A nő nem azért tornászik, úszik, vív, teniszezik, mert versenyezni akar a férfival, hanem hogy izmos, erős és egészséges maradjon. Hogy erős legyen a jövő generáció. Az egészségvágy a legbecsülendőbb a mai asszonyban, akinek a háborús, maradék férfinépségtől egészséges gyermekeket kell világra hoznia. Végül a hivatalvállalás. A nők csak azért állnak munkába, mert a gazdasági viszonyok rákényszerítik őket. A mai kenyérkereső nő, annyira önálló és független, hogy nem is tudna megélni, ha nem támaszkodna apjára, férjére, vagy más hozzátartozójára. Éppen csak annyit keres, hogy hozzájárulhasson a családi háztartás költségeihez. A nő valóban törekszik bizonyos függetlenségre és önállóságra, de ezt még nem érte el. Nem is szerezheti meg mindaddig, míg a női munkát nem fizetik meg egyenlően, s amíg nem nyílnak meg előttük a legmagasabb pályák, beosztások is. Addig pedig még sok víz fog lefolyni a Tiszán.” „Magyarok! Ne vegyetek külföldi árut, csak magyar EMERGÉ esőkabátot!” „Munkanélküliek száma 1929. februárban 18.990.” „Magyarország állami adósságainak tőkeállandéka ezidőszerint 1.516.182.416 pengő, vagyis nagyobb, mint az állam 1929—30. évi költségvetése, ami 1.428.671.400 pengő.” „A hitelintézetek száma 1928. elején 2183 volt.” „A HAZAI BANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG a legutóbbi üzletévre 3 pengő 60 fillér osztalékot fizetett részvényenként! 66 millió pengő alaptőke! Külön amerikai osztály!” „D ivat—férfiaknak Ki ne emlékezne még a háború egyik legkedvesebb divatjára, a kifordított ruhára? Nem lehet évekig büntetlenül sárszinű posztóruhát és vikkolkamáslit viselni. A háború alatt a civilek is kezdtek rosszul öltözni. Annak a szabónak ment a legjobban, aki a legjobban tudta eltüntetni a kifordított zakón a szivarzseb helyét a jobboldalról. Bevarrták a gomblyukakat ás átszabták a fazont. Hol voltak már azok az idők, amikor a welsi herceg egyszer nyitva felejtette kabátjának egyik gombját, s másnap az aranyifjúság minden tagja kigombolt kabátban jelent meg! A leghíresebb belvárosi szabók sem tudtak szövethez jutni. Ezekben az időkben, amikor Ferenc Jóska személyesen gondoskodott a monarchia legtöbb gavallérjának ruházatáról, kitalálták a kifordítható nyakkendőt. A férfiruházkodás ideális korszaka meghalt 1914-ben. Hol van ma az a híres pesti bankfiú, aki havi százkoronás fizetéséből jobban tudott ruházkodni, mint a Hazai Bank elnöke? A ruhakifordítások ideje jött el megint, alighanem.” „AZ EURÓPAI ÁLLAMOK ÖNGYILKOSSÁGI STATISZTIKÁJA. 1928-ban egy millió lakosra Csonka-Magyarországon 26 öngyilkos esett, s ezzel vezeti a szomorú statisztikát. Németországban 23, Franciaországban 17, Angliában 10, Hollandiában 6, Spanyolországban 4 ugyanez a szám.” „Több mint két évtizede közvetít házasságokat NAGY JENŐ! (Cégjelzéstelen levelezés!)” 4. Porlódi Almanach. A „Porlód és Vidéke” ajándéka olvasóinak, 1938. „Április 6-án lesz az első éves évfordulója annak a szeles, sápadtan napsütötte, könnyekkel teli estének, amely egy egész életen át tartó szenvedés után elvitte a legtisztábban szóló porlódi költőt, aki a Nyugatba oltott magyarságnak japán módra, de magyarul suttogó szonettjeiben szólt a tiszaparti, fekete bánatról: Juhász Gyulát siratjuk.” 53